Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Vörös Márton: A svéd levéltárügyről / 196–203. o.

A SVÉD LEVÉLTÁRÜGYRÖL 199 .: A hosszú vándorlás után a levéltár csak 1846-ban kapott állandó helyet, a híres Ridderstolpeska házban, ami később a távíró műveké lett. Innen 1865-ben a középkori svéd hősről, egyben Stockholm megalapítójáról elnevezett Bírger Jarl-térre költözött a levéltár, mely épület később mint „öreg ház" (gamla hűset) fogalommá vált, Ezt az épületet 1891-ben újjáépítették. Az utolsó évszázad folyamán történt anyagnövekedés miatt azonban egymásután nyíltak a filiale épületek (a régi északi öreg bankház

s a régi fogdavár stb.), de a levéltárelhelyezés viszonyai még így is a közismerten magas svéd kulturális viszonyok alatt maradtak. E tényen az sem szépít, hogy a főváros legtörténelmíbb részén a legrégibb és legpatinásabb épületek tornyait, lovagtermeit foglalják le a körülbelül 38 km hosszúságú állványok, mert a legtökéletesebb ügyszeretet és gond sem pótolhatja a modern építkezéseknek, főként levéltárak javát szolgáló előnyét s kisebb kockázatát (tűzveszély, nedvesség) . Szervezet. A svéd állami levéltár végleges rendezését az 1924. év szeptember 8-án szentesített királyi dekrétum biztosította, mely 52 §-ban 139 pontban részletezi az intézmény célját (1—8. §), szervezetét (9—13. §), a szakszemélyzet kötelességeit (14—24. §), a kezelés ügymenetét (25—36. §), a munkaidő és a fogadás (kutatás) kérdését külső személyek részére (37—38. §), a közhöz és a hatóságokhoz való viszonyát (39—43. §), a kínevezések, szabadság, helyettesítések és végleges távozás kérdéseit (44— 50. §), a panaszok és felelősség kérdését (51. §), végül az állami levéltár határozata ellen benyújtott panaszok ügyét (52. §). Ugyané napon szentesítették a kerületi levéltárak (landsarkivet) ügyében hozott határozatokat is 22 §.-ban 64 pont alatt. Az országot vidéki kerületekre osztották s azóta egy-egy ilyen levéltári decentrálís székhelyhez 4— 6 vármegye (län) tartozik. E levéltári kerületi székhelyek: Uppsala, Vadstena, Lund, Göteborg, Härnösand, továbbá a stockholmi fővárosi, az östersundi városi levéltár, valamint a Gottland sziget székhelyére, Vísby városba szervezett levéltári gyűjtőhely (arkivdepo). A kerületi levéltárakra vonatkozó szabályzatok meghatározzák az ország Összes levéltáraínak a központi állami levéltárhoz tartozó függőségét. Külön királyi dekrétum intézkedik a Gottland sziget (önálló megye) székhelyén, Vísby városban létesített levéltári letét (depo) hiva-