Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Vörös Márton: A svéd levéltárügyről / 196–203. o.
A SVÉD LEVÉLTÁRÜGYRŐL. 1 Többéves svédországi tartózkodásom 2 és történelmi tanulmányaim révén abban a megtisztelő szerencsében részesültem, hogy a svéd tudományos életnek sok vonatkozásában személyes kapcsolatokat teremthettem s így a tudományos vezetők alatt álló intézetek életébe is bepillantást nyerhettem. Kulturális és tudományos intézeteiknek kiapadhatatlan anyagi forrásai a svéd nemzetnek sovinizmusából s a múlt iránti büszke ragaszkodásából fakadnak. Azonban a történelmi multat jelenbe rögzítő legfontosabb tudományos intézményüknek; az állami levéltárnak századok alatti balsorsa nem alkalmazkodhatott az utolsó századnak a svéd nemzeti gazdagodást eredményező békenyugalmához, mert az állami levéltár útja már középkori kialakulása óta annyira követte a svéd történelem tragikus hullámvölgyeit, hogy régi, többízbeni, nemcsak szervezeti, de szerkezeti megrázkódtatásának nyomai örökre kísérni fogják. Ha a skandináv föld minden egyéb viszonyától elvonatkoztatnánk az északi levéltárügyet s azt európai kapcsolatba állítanánk, époly különös lesz az előttünk, mint maga a svéd nép, mely keveretlen antropológiai képletével, sajátos földrajzi adottságaival determinálva, idegenül áll előttünk. Skandinávia életén mindenütt nyomot hagy geológiája. Ami a magyarnak barázda, az nekik ott a fenyőrengeteggel borított sziklaföld, ez a skandináv nép bölcsője s nem menekülhet hatása alól régi kultúrájuk kialakulása sem. Mint ahogy az egyiptomiak az országukban dúsan előfordult el-fafír növényből készített papiruszai 1 Források. Borgström: Svenska sprokets história; Hermán Brulin levéltári közlései; Az 1924 évben a svéd levéltárügyiben hozott királyi szentesítések; Svéd levéltári közlemények. (Meddelanden Fron Svenska Riksarkivet); Guide international des archives: Európa (1934). 2 A stockholmi filozófián, a stockholmi kereskedelmi főiskolán és a göteborgi filozófián 1—1 évig végeztem stúdiumot.
