Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Seidl, Jacob: A levéltári igazgatás és a levéltári anyag védelme Ausztriában / 136–148. o.
A LEVÉLTÁRI IGAZGATÁS AUSZTRIÁBAN 143 korolt levéltárvédelem 30 lényegében a magán-levéltárakra, a községek, valamint az egyházi intézmények és testületek levéltáraira terjed ki. Bár az osztrák műemlékvédelmi törvény igen messzemenő intézkedésekre nyújt lehetőséget, az „Archivamt", amennyire csak teheti, kerüli kényszerítő rendszabályok alkalmazását és arra törekszik, hogy a levéltárak tulajdonosait fölvilágosítsa levéltáraik értékéről és hogy velük egyetértésben gondoskodjon azoknak biztonságot nyújtó elhelyezéséről; ha csak lehet, igyekszik őket rávenni, hogy levéltáraikat a tulajdonjog fenntartásával közlevéltárakban helyezzék letétbe. 11 A műemlékvédelmi törvény alapján egyelőre tehát csak akkor lépett közbe, ha azzal a veszéllyel kellett számolnia, hogy a magánlevéltárat külföldre szállítják, vagy ha a rossz elhelyezés •és fogyatékos gondozás következtében azt pusztulás fenyegeti. 12 Miután azonban az „Archivamt" fáradozása, hogy a magánlevéltárak tulajdonosait egy a „Vereinigte Westphälische Adelsarchive"-hez 13 hasonló tömörülésre és levéltáraiknak közös szakszerű igazgatására bírja, eredménykörét utóbb az 1931. január 19,-iki kormányrendelet (B. G. Bl. N°. 56) még szabatosabban is elhatárolta, közelebbi meghatározását adván azoknak az iratcsoportoknak és iratfajoknak, amelyek védelme az Archivamt hatáskörébe tartozik. Ezek elsősorban: a) a szó igazi értelmében vett levéltárak, vagyis — a rendelet szavait idézve — „azok a történelmi jellegűvé vált iratokból álló gyűjtemények, amelyek tervszerű elrendezésben valamely a közérdeket szolgáló szerv, huzamosan folytatott magántermészetű ügyvitel, avagy a családtörténet céljaira létesíttettek (közlevéltárak), üzleti levéltárak, családi levéltárak. — b) oly történelmi jelleggel bíró iratok, amelyek elszórtan, vagy nem szerves rendet mutató csoportokban találtatnak, amenynyiben tartalmuk kizárólag avagy túlnyomórészt jogi, politikai vagy gazdasági ügyekre vonatkozik. Ami iratanyag e két csoporton kívül esik, még ha történetesen „levéltár" nevet visel is (pl. zenei levéltár, kézirattár stb,), annak védelme a műemlékvédelmi hivatal hatáskörébe van utalva. V. ö. a 2. jegyzetben idézetteket s újabban A. Levi-nék a levéltárvédelem törvényes szabályozására tett javaslatait az „Archivio storico italiano"-ban (Disp, 4 del 1936 XV. 29. s köv. 11.). 10 A többi történelmi, művészi vagy kulturális jelentőséggel bíró tárgyak védelme a közoktatásügyi minisztérium alá tartozó „Zentralstelle f, Denkmalschutz" hatáskörébe esik; az Archivamt és az utóbbi hatáskörének elhatárolására nézve 1. az előző jegyzetben idézett 1931. évi kormányrendeletet. 11 L. a 3. jegyzetben í. h. 53* s köv. 11, 12 Az alábbiakra nézve v. ö, J. Seidl tanulmányát a 2. jegyzetben íd. h. 13 V. ö. H. Glasmaler: „Vom nichtstaatlichen Archivwesen Westfalens", Archiv. Zeitschrift, 39. köt, 81. s köv, 11.