Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Seidl, Jacob: A levéltári igazgatás és a levéltári anyag védelme Ausztriában / 136–148. o.

A LEVÉLTÁRI IGAZGATÁS ÉS A LEVÉLTÁRI ANYAG VÉDELME AUSZTRIÁBAN. Az osztrák levéltárak szervezete, megfelelően a régi Ausztria történeti fejlődésének, nem volt egyöntetű, az 1918 után bekövetkezett közjogi változások pedig, — Ausztriának szövetségi állammá alakulása, amely az egykori koronatartományok önállóságát még növelte —, egyenesen lehetetlenné tették az osztrák levéltárak egységes szervezetét, mint ahogyan ez pl. Poroszországban és Bajorországban megtalálható. A régi Ausztria különböző levéltári intézményei sorában az első helyen említendők az egyes minisztériumok levéltárai; ezek közül a házi, udvari és állami levéltár, a hadi levéltár és az udv. kamarai levéltár közös osztrákmagyar levéltárak, míg a belügyminisztérium általános és nemességi levéltára (Allgemeines Archiv u. Adelsarchiv des Innern), valamint a közoktatásügyi minisztérium, a pénzügyminisztérium levéltárai és a vasútügyi levéltár (Eísenbahnarchiv) tisztán osztrák intézmények voltak. Ezeken kívül a birodalom egyes koronatartományaiban a tartományi kormányszervek mellett önálló levéltári intézmények alakultak, ezek az ú. n. helytartósági, illetőleg tartománykormányí levéltárak (Statshalterei, bzw. Landesregierungsarchive), Alsóausztríában, Salzburgban, Tirolban, Csehországban, Galíciában és Dalmáciában. Mellettük azonban a legtöbb tartományban még volt az autonóm tartományi hatóságnak alárendelt ú. n. tartományi levéltár (Landesarchiv) is. Utóbbiak őrizték az egyes tartományok rendi hatóságaínak ügyviteléből létrejött iratokat, vállalták gyakorta egyes községek, feloszlatott kolostorok és nemesi családok levéltárainak a megőrzését és azokban a tartományokban, amelyek híján voltak egy különálló állami levéltárnak, ezek a tartományi levéltárak vették át az állami