Levéltári Közlemények, 14. (1936)

Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Seidl, Jacob: A levéltári igazgatás és a levéltári anyag védelme Ausztriában / 136–148. o.

A LEVÉLTÁRI IGAZGATÁS AUSZTRIÁBAN 137 közigazgatásnak a folyó ügyvitel számára szükségtelenné vált, de történelmi értékkel bíró iratállagait is. A városok közül csak Bécsnek volt külön, szakképzett levéltárnok által vezetett levéltári intézete, míg a többi fontosabb városi levéltár gondozását! mellékfoglalkozásként látták el erre alkalmas személyek, sok esetben történetszakos tanárok vagy éppen állami, illetőleg tartományi levéltárnokok is. 1918 óta Linz és St. Pölten városok is önálló, szakszerűen vezetett intézetté szervezték át levéltáraikat. Ausztriának szövetségi állammá történt átalakulásával az egykori helytartósági, illetőleg tartománykormányi levéltárak az egyes szövetségi tartományok tulajdonába mentek át és helyenként egyesíttettek is a meglévő tartományi levéltárral. Alkalmazottaik azonban az államszövetség szolgálati fennhatósága alatt megmaradtak állami alkalmazottaknak és szolgálatilag a szövetségi kancellári hivatalnak vannak alárendelve, A minisztériumok levéltárai

1 viszont ma is az érdekelt minisztériumok alá tartoznak, tisztviselőik azonban az egyetlen hadi levéltár kivételével, — amely egyébként ugyancsak a szövetségi kancellári hivatalnak van alárendelve —, a szövetségi kancellári hivatal kötelékébe tartozó közös státusba soroltattak. Az osztrák levéltárak nem alkotnak tehát egy egységes egészet. De a szövetségi állam alkotmány-törvényei, ú. m. az 1920. október 1., (Bundesgesetzbl, N°, 1, §...), az 1925, július 30. (B. G. Bl. N°. 269. §. . .) és az 1934. május l.-i ( B. G. Bl. II. N°. 1, § ) alkotmánytörvények mégis lehetővé teszik az általános szakkérdések egységes szabályozását, az 1923, szeptember 25,-íki műemlékvédelmi törvény, karöltve az idézett alkotmánytörvényekkel pedig biztosítja a levéltári iratok védelmének egyöntetű keresztülvitelét,

2 1 E levéltárak állagaira és az azokban 1918 óta beállott változásokra vonatkozólag a következő cikkekből nyerhet tájékozódást az olvasó: Z,, Bittner: „Die zwischenstaatlichen Verhandlungen über das Schicksal der österr, Archive nach dem Zusammenbruch OesterreichUngarns" az Archiv f. Politik u. Geschichte III, (1925) k„ 53 s köv. 1, és „Das Wiener Haus- Hol- u. Staatsarchiv in der Nachkriegszeit", Archivalische Zeitschrift 35, k., 141. s köv, 1; — J. Seidl: „Das Staatsarchiv des Innern u, der Justiz in Wien", u, o. 36. k,, 86. s köv. 1. és az „Archivi, Archiv! d'Italia e ressagne internazionale degli Archivi Vol. IL 1935, Fase, 3, 234, s köv 1. az „Oesterreich" fejezet, amely az egyes tartományok levéltáraira is kiterjed s az idevágó legfontosabb irodalom összefoglalását is adja. 2 V. ö. L. Bittner: „Zur Neuorganisation des österr. Archivwesens", Archivstudien (Woldemar Lippert emlékkönyv), 1931, 36.