Levéltári Közlemények, 14. (1936)
Levéltári Közlemények, 14. (1936) - ÉRTEKEZÉSEK - Jánossy Dénes: Nem állami levéltáraink védelme / 105–135. o.
118 JÁNOSSY DÉNES lyek a műemlékvédelmet minden írásos emlékre, tehát a nem állami levéltárakra is kiterjesztette, Míg e Zentralkomission működése arra terjedt ki, hogy az országos kataszter alapját kitevő kimutatásokat kiegészítse, illetve hogy helyszíni szemlék alapján a nem állami levéltárak karbantartásáról és leltározásáról gondoskodjék, addig a koronatartományokban a XIX. század második felében egymás után felállított tartományi levéltáraik minél több levéltárnak beszállítására törekedtek, mert a levéltárvédelem szempontjából egyedül ezt az eljárást ismerték el feltétlenül hatályosnak. Stájerországban 1907-ig 118 városi és községi levéltárból 36-ot helyeztek el a tartományi levéltárban, hogy a családi levéltárak igen nagy számát ne is említsük. 20 Az egyházi levéltárak ezalatt az önsegély álláspontjára helyezkedtek. Követésreméltó példát nyújtott a linzi egyházkerület, melynek plébániái részére P. Sebastian Mayr külön rendtartást dolgozott ki. A salzburgi egyházkerületben pedig már 1913 óta köteleztetnek a plébániák arra, hogy plébános változás alkalmával új levéltári leltárt készítsenek, 21 Természetesen a családi levéltáraknál is tág tere nyílt a védelem szükségességének. A főnemesi családok levéltárainak leltározását az 1897-ben alapított „Komission für neuere Geschichte Österreichs" vette fel programmjába,. míg a többi családi levéltár rendezésére, leltározására és tulajdonosaiknak a levéltárakban rejlő történeti értékek iránt elhomályosult érdeklődésének felkeltésére 1904-ben külön szerv alakult „ Gesellschaft für neuere Geschichte Österreichs" címen, mely a tartományi levéltárakkal karöltve a levéltártulajdonosokat családi irataiknak valamely nyilvános levéltárban való elhelyezésére igyekezett rávenni. Mindezekből látható, hogy úgyszólván a XIX. század 70-es évéig — Hormayr rövidéletű akciójától eltekintve — a nem állami levéltárak védelmére irányuló kezdeményezés magánszemélyek és egyesületek tiszteletreméltó munkája volt, melyet a tartományi gyűlések is majdnem kivétel nélkül támogattak, míg az állami hatóságok e mozgalommal szemben inkább passzív magatartást tanúsítottak, 20 Mell, Anton, Steírisohe Gemeindearchive, Mitteilungen der 3. Sektion der k. k, Zentralkommission zur Erforschung und Erhaltung; der kunst- und historischen Denkmale, Wien, Bd. 8, 101, és köv.
