Levéltári Közlemények, 13. (1934)
Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Ember Győző: Acta Borussica. Bearbeitet von Ernst Pozner. Berlin, 1932. / 293–295. o.
ISMERTETÉSEK 293 hallgathatjuk el azonban — s ez mindkét értekezésre egyformán vonatkozik — hogy az idézett latin szavak, illetőleg szöveg-részek többször lényeges hibákkal vannak közölve. E megjegyzésektől eltekintve őszinte elismeréssel adózunk a tehetséges szerzőknek, akik nagy szorgalommal (nyomtatott forrásokon kívül bő levéltári anyagot is használva) gyűjtötték össze adataikat s munkájuk eredményeként szakirodalmunkat fegyelmezett rendszerezéssel, logikusan megépített tanulmányokkal gyarapították, melyek a megyei levéltárak peres iratainak megismeréséhez hasznos segédeszközökül fognak szolgálni. Dr. Varga Endre. Acta Borussíca, Denkmäler der Preussischen Staatsverwaltung im 18. Jahrhundert. Die Behördenorganisation und die allgemeine Staatsverwaltung Preussens im 18. Jahrhundert. XIII. Bd. Akten von Februar 1763 bis zum April 1766, Bearbeitet von Ernst Posner. Berlin 1932, Paul Parey, 8° VIII + 864 1, A történet kutatója a múlt rekonstruálása közben a legrégibb időktől kezdve egészen napjainkig küzd azzal az akadállyal, amelyet a források hiánya vagy hiányossága támaszt. Ehhez a nehézséghez az újkor küszöbén egy másik csatlakozik, amely vele ellentétes, sőt azt látszólag kizárja, amelyet a források rendkívüli bősége okoz. A magyar királyság első századainak búvára még az oklevelek gyér számán siránkozik, a 14. századtól kezdve azonban az írásos emlékek egész tengerén kell áthatolnia annak, aki valamely kor alapos ismeretére vágyik. Az újkor megismerésénél a forráskiadások jelentősége egyre fokozódik, de hatványozott mértékben nő a kiadóra nehezedő feladat súlya is, ugyanis nem elég, ha teljességre és pontosságra törekszik, munkájának értéke azon fordul meg, hogy a kiadásra váró anyagot hogyan rostálja át. Az újkori források kiadásának fontosságát a magyar történetírás a világháború után teljes jelentőségében felismerte, gróf Klebelsberg Kunó kezdeményezésére a Magyar Történelmi Társulat Fontes-sorozatában egyik hatalmas kötet a másik után lát napvilágot, szebbnél-szebb példát nyújtva a mintaszerű feldolgozásra. Tanulságos ezzel a nagyvonalú vállalkozással kapcsolatban a külföld történeti irodalmának hasonló munkáit is szemügyre vennünk. Ezek sorában első helyen az Acta Borussica című monumentális kiadványsorozat érdemli meg figyelmünket, hiszen két-