Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Jánossy Dénes: Mayr, Josef Karl: Metternichs geheimer Briefdienst. Postlogen und Postkurse. Wien, 1935. / 283–287. o.

286 ISMERTETÉSEK valóságos versenyfutás indult* meg Bécs és Paris között aziránt, vájjon a francia tengeri vagy az osztrák szárazföldi postavonal lesz-e a gyorsabb és gazdaságosabb — Konstantinápolyba. Ehhez járult a porosz posta fölényes konkurrencíája Oroszországban, melyet a bécsi postapolítika nem tudott ellensúlyozni, Metternich látván postapolitikájának kedvezőtlen alakulását, mindent elkövetett, hogy eddigi nemzetközi pozícióját megmenthesse, A bécsi Hofkammer kezdeményezésére kísérletet tett arra, hogy az összes német államokat irányítása alatt postaszövetségbe (Deutscher Postverein) tömörítse, ami azonban Poroszország magatartása miatt hosszú évekig nem valósulhatott meg, mely semmi szín alatt sem volt hajlandó Ausztriának a vezetést átengedni. Metternich végül egy osztrák-porosz koordinált rendszerrel is megelégedett volna, de a 48-as forradalom kitörése a postaszövetség megkötését végleg lehetetlenné tette. Metternich utolsó harca a külföldi postáért az angol keletin diai vonal megszerzése érdekében folyt, melynél a vita arra a kérdésre összpontosult, vájjon a Calais—Marseille—Alexandria vagy az Ostende—Triest—Korfu— Alexandria vonal alkalmasabb-e az angol keleti kereskedelem lebonyolítására. Metternich tisztában volt azzal, hogy Marseille letöréséhez milyen nagy politikai érdekei fűződnek, nem is szólva egy angol-német-osztrák kereskedelempolitikai csoportosulás lehetőségeiről, melynek előnyei rendkívül biztatóknak látszottak. Mikor pedig Waghorn angol hadnagy az angol keletindiaí társaság megbízásából Alexandria és London közti próbaútját Trieszten —Ausztrián és Belgiumon át 1845-ben 48 órával hamarabb tette meg, mint amennyi időre a postának Franciaországon keresztül szüksége volt, Metternich hatalmas sajtópropagandát kezdett Trieszt és az osztrák vonal érdekében, amire a franciák a Boulogne—Marseille közti vasútvonal kiépítésével válaszoltak. Waghorn erre Bécsbe sietett, hogy a Hofkammert a Trieszt—

Brenner—Salzburg és a Trieszt—

Brück—Salzburg vasútvonalak sürgős engedélyezésére bírja rá, melynek finanszírozására az angol tőke vállalkozott De e nagy terveket épúgy elsöpörte a 48-as forradalom, mint a német-osztrák postaszövetséget. Metternich titkos postarendszere pedig a technika fejlődésével jelentőségét nagyrészt elvesztette és nem kis rezígnációval állapította meg 48 tavaszán az államkanceílária a titkos szol-