Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Bottló Béla: Konarski Kamizimierz: Novożytna archiwistyka polska i jej zadania. Archeion I. Warszawa, 1929. / 277–281. o.

ISMERTETÉSEK 277 «llenes gondolatok tűzfészkévé, legalább is a rendi világnézet előtt. A kamara és a kancellária története mellett szinte elenyészik a többi hivatalnak az alakulása és W. ennek megfelelően azok életét csak kisebb mértékben mutatja be, legföljebb utalásokban. Ez azonban kiadványának nem nagy jelentőségű hiánya. Ezekben jut kifejezésre a kiadvány legfőbb történeti értéke, amellett, hogy a közigazgatás történetén kívül képet nyerünk az aktákból az 1760-as évek minden más kérdésére is, így kutatási anyagot meríthet belőlük az általános kultúrtörténet is, különösen a királynőhöz intézett beadványokból és véleményes jelentésekből, amelyek az egyes országok belállapotaira világítanak reá, a közigazgatási reformok szükségét okolván meg. Dr. Komorőczy György. Konarski Kazímíerz: Novozytna archiwístyka polska í jej zadanía. Bíbljoteka czasopisma „Archeíon" I. Wydawnictwa Archíwów Panstwowych, Warszawa. 1929. 8°, 2 szn. + VII + 157 + 2 szn. 1. A lengyel tudományos irodalomnak nem volt olyan munkája, mely az egész levéltári módszertannal foglalkozna, így K. munkája a lengyel levéltári irodalomban úttörő feldolgozás. K. az újkori lengyel levéltári módszertannal és annak lengyelországi feladataival foglalkozik, eredményeit a vezetése alatt álló és a Varsói Hercegség és a Kongresszusi Királyság iratanyagát magábanfoglaló levéltárban végzett hatalmas levéltárrendezési munkálatok alatt szerzett tapasztalatok alapján szűrve le. A szerzőnek a levéltári terminológia definícióinak hiányossága és bizonytalansága miatt nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. Vezérfonalul Müller, Feith és Fruin alapvető levéltártanát használta, de felhasználta Löher, Holtzínger és még más idegen szerzők munkáit is, A levéltár fogalmának meghatározását Handelsmanntól vette át: levéltárnak nevezzük a rendszerrel elhelyezett hivatalos vagy tudományos használatra szolgáló első sorban hivatalos jellegű okmányok gyűjteményét, tágabb értelemben azonban levéltár alatt a régi, főként kéziratos köz- és magáníratok bármely gyűjteményét értjük. E két meghatározás közül egyik sem fedi teljesen a levéltár fogalmát, mert nem meríti ki a levéltár fogalmához tartozó lényeges jegyek összeségét. Különös, hogy a levéltár és