Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.

ÍS DR. BAKÁCS ISTVÁN JÁNOS nyen növekedett. A befektetések értékét követelték tehát a kincstártól. Ezzel szemben a kincstár víszontkövetelésekkel lépett fel és azt állította, hogy a Trautsohnok földeket zálogosítottak el s nagy számban adtak mentességeket, miáltal az uradalmak értéke csökkent. Máría Terézia még 1775-ben elrendelte, hogy az örökösök és a kincstár békés úton kössön egyességet s e célból alakítsanak bizottságot követeléseik bizonyítékainak összeállítására s a tárgyalásokon mindkét fél a bizonyító íratok erejével támassza alá igényeit. Az uralkodó a kincstár érdekeinek védelmét Kollowrath Lipót grófra bízta.

40 Ilyen előzmények után alakultak meg a liquidatíós bízottságok, amelyek az uradalmak területén helyszíni vizsgálattal gyűjtötték össze a szükséges iratokat s természetesen megnyílt előttük a Major által rendezett pataki levéltár ís. A Trautsohn-örökösök még 1776-ban Patakra szállíttatták a bécsi levéltárban őrzött uradalmi számadásokat s a gazdasági természetű iratokat. A liquídatiós munkálatokban Zemplén megye hivatalosan is résztvett, a Bécsből leérkezett anyagot ugyanis a megye egyik kiküldöttje, Szentmarjay Miklós ülnök, regestrumba foglalta. Folytatólagosan végigszámozta az iratokat, a Major-féle számozás folytatásaképen a 3645—4500. számmal látva el azokat. Az iratokhoz járultak 1777-ben még a Lampert Mihály volt prefektus és ügyvéd tisztviselői működésével kapcsolatos iratok, melyeket Lampert leltár kíséretében helyezett el a levéltárban; ezek az íratok 1—91. számokat viselték. Végül ís tehát három elenchusban összeállított anyag állott a bizottságok rendelkezésére. Az uradalmakat 1777 októberéig a kassai kamarai admínistratio vezette s 1776 januárjától a tisztviselők ide is tették meg jelentéseiket. 1777. október 17-én Erdődy Károly gróf kamaraelnök az uradalom élére Jablánczy Ignác személyében, aki 1767—1769 között már az uradal40 Acta líqu. I, 1, Az egyesség pontjai a következők voltak: Az uradalmak 1776. január 1-től kerülnek a kamara kezébe. Mindkét fél bizottságokat küld ki, s ha az eredmény nem megfelelő, Zemplén vm, hatósága dönt az eltérések felett, ezután a kúriához fellebbezhetnek, előbb azonban az uralkodó elé kell tárni az ügyet, hogy békés úton történjék a döntés, A melioratiók értéke fejében 1776. január 1-től 5°/o-os kamatot fizet a kamara, mindenesetre 1776. június végén 5000 forintot, 1776 januárjától a tisztviselőket a kamara fizeti s végül az utolsó pontban az örökösök a levéltár átadására kötelezték magukat,