Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.

A REGÉC—SÁROSPATAKI URADALOM LEVÉLTÁRA 17 tott meg. Ebben a kölcsönkönyvben 1783. augusztus vé­géig mindössze 12 kölcsönzésről találunk feljegyzést, mint­hogy a liquidatiós bizottságok által kiemelt iratokat nem jegyezték be ide. 37 Ha az elenchus a Major-féle rendezés hibái következtében nem is nyújt könnyű tájékozódást a levéltár anyagáról, fáradságos munkával mégis el lehet igazodni benne. A könnyebb áttekintés céljából a kincs­tári jogügyi igazgatóság 1780-ban az egyes iratok kivona­tait az elenchusban jegyekkel három csoportra osztotta. Egy csillaggal jelölték meg azoknak az iratoknak a kivo­natait, amelyekre magának a jogügyi igazgatóságnak volt szüksége, két csillaggal, amelyekre az uradalmi tisztvise­lőknek lehetett esetleg szükségük és amelyeknek így to­vábbra is Patakon kellett maradniok; megjelölés nélkül hagyták végül az iratok legnagyobb részét, amelyet a kamarai levéltárnak kellett volna beszolgáltatni. 38 Major fáradságos munkájának jutalmát, vagy legalább is ennek egy részét, megkapta még Trautsohn János Vil­mostól, aki azonban ezután rövidesen meghalt, alig hogy megérve a levéltár rendbeszedését, melyet ötven eszten­dőn keresztül annyira sürgetett. 30 Halála után 1775 novem­berében a kincstárra szállott a kettős uradalom s így a levéltár története is új fejezethez érkezett. //. A levéltár a kamara birtokában. Trautsohn János Vilmos halála után az örökség két leányát illette. Az egyik, Mária Josefa Auersperg Károly gróf felesége volt, a másik, Mária Anna Lambert grófné. A herceg végrendeletének végrehajtójául Auersperg gró­fot jelölte meg. Mivel a magyarországi birtokokat a leányág nem örökölhette — a kincstár eme jogát senki sem vonta kétségbe — sor került az uradalmak átadására. A hercegnők a kincstárral szemben követelést támasztot­tak, keresetükben előadva, hogy atyjuk s nagyatyjuk hatalmas összegeket fordítottak az uradalmak fejleszté­sére, így tehát azok értéke és jövedelmezősége jelentéke­37 Tít. RP. Fasc. XXXIV. 3S Tít. RP. Fasc. IX. 198. 44. irat. 39 Major 1775. július 21-én a herceg által adományozott 24 arany fejében 101 forint 36 krajcárt vesz fel. Ez a nyugta szerint csak előleg volt, de többről nincs tudomásunk, Ratíones Regécz 1775. 117. s'z. bizonyíték. Levéltári Közlemények 2

Next

/
Thumbnails
Contents