Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bánrévy György: Az iratkezelés története Budán és Pesten, 1686–1873 : második közlemény / 171–215. o.

AZ IRATKEZELÉS TÖRTÉNETE BUDÁN ÉS PESTEN 1686—1873. 203 p." A „scripsít" ez esetben a fogalmazványra vonatkozik, mert azt is az írnok írta, de „légit et correxit syndicus".

188 A legáltalánosabb az „Expedivit" forma, például 1729-ből; „Expedívít Síbert cancellista',

189 Egy 1755-ből származó fogalmazványon viszont a „scripsit"-tel az expediálást jelezte Neuhauser Ferenc kancellista, mert az illető fogalmazványt Miller János Ferdinánd jegyző írta.

190 A szabályszerűen kialakult gyakorlat szerint mindig a polgármester „Expediatur" jelzése alá, leggyakrabban a fogalmazvány végével egy vonalba, vagy éppen egészen a lap aljára írták a kancellisták az írat expediálásának igazolását.

191 Ha az iratot nem küldték el vagy nem adták ki, ezt rájegyezték a fogalmazványra, esetleg a már megírt, de visszatartott expedícióra. Ilyen például egy Pfeffershofen várparancsnok számára kiadatni készült bizonyságlevél, melyben a város az 1709-es pestisjárvány idején tanúsított nemes magatartását és áldásos működését ismerte el. Ez az irat egészen a dátumig le van tisztázva, de ott megszakad. ,,Ist nicht expediert worden" megjegyzéssel maradt az iratok között,

192 a hozzá készült fogalmazványt pedig nyilván megsemmisítették. Más esetekben nem került sor a letisztázásra, az ügy valamilyen okból tárgytalanná vált, és ilyenkor a fogalmazványra jegyezték rá: „Non est extradatum",

193 vagy: „Ist nicht expedirt".

194 Több címzetthez intézendő azonos szövegű levélhez csak egy konceptus készült, melyen feltüntették egymásután a címzetteket és azok szerint a szövegben esetleg szükséges változtatásokat (mutatis mutandís). 1711. szeptember 19-én feliratot intézett a város a királyi kancelláriához, a pozsonyi kamarához és az udvari kamarához. Vanosí szindíkus egy közös fogalmazványt készített mindhárom levélhez, csak a kamarai hatóságokhoz intézett szöveg befe188 U. ott, Maxidata regia antiqua (továbbiakban Mand. reg. ant.) 2. 189 U. o. Corr. mag. ant. 1729. jan. 17 (aug. 11-ről); aug, 13. 190 U. o. Cam. ant. 101. 191 A kancelláriai személyzet ismertetésénél a lehetőséghez képest minden egyes írnokkal kapcsolatban utalni fogunk példakép egy-egy expeditumára. — V. ö. a 165, jegyzettel, 192 Szfőv. Ltár. Corr. mag. ant. 1710(7). 193 Bizonyságlevél Stocker Lőrinc doktor számára a járványt illetőleg, u. o. 1710. febr. 10. 194 Levél fogalmazványa a budai szöllők és a tized ügyében, u. o. 1710(7),