Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Bakács István János: A regéc-sárospataki uradalom levéltára / 5–41. o.

A REGÉC—SÁROSPATAKI URADALOM LEVÉLTÁRA 15 sem látjuk, már pedig index nélkül az elenchusban fel­tüntetett iratokat jóval nehezebb megtalálni. Major a rendezést úgy hajtotta végre, hogy a levél­tári helyiségben rendetlenségben heverő iratokat egysze­rűen egymás után kezébe vette, regesztázta s folytatólagos számjelzettel ellátta, A rendezésben tehát semmiféle rend­szert vagy következetességet nem találunk, de az iratok megjelölésében követett eljárása is nagy gondatlanságot árul el. Ha ugyanis az iratokat megnézzük, azt találjuk, hogy azok nagy részén a mai jelzeten kívül két korábbi jelzet is van, Az egyik a Major-féle jelzet, a másik viszont olyannak tünteti fel a helyzetet, mintha Major rendezését megelőzően is lett volna valamiféle levéltári rendezés. Mint tudjuk, erről szó sem volt s már 1780-ban sem tud­tak erről semmit. Ha azonban a Major által készített elenchus első — nem letisztázott — példányát megvizs­gáljuk, a kettős jelzetek eredetét meg tudjuk fejteni. Major ugyanis a 409. szám után tévedésből 500-at, 509 titán 600-at írt s ezt a számugrást még háromszor ismé­telte (609—700, 709—800, 809—900), majd 900-tól még folytatta a számozást 917-ig, amikor észrevette a tévedést s 918 helyett már a helyes 468. számot írta. Hasonló hibát követ el Major akkor is, amikor 1099 után 2000-et, 2909 után 3000-et írt s így történt meg, hogy pl. a 3032. számú irat valójában csak a 2042, sz. irat. Még több kisebb hibát is elkövetett s csak a 3624, számnál vette ismét észre a sok számugrást s a 2636, számot már helyesen jelölte meg. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy mindkét esetben — a 468. és 2636, számnál — a helyes jelzet más kéz írását mutatja, mint az előző regesztáké, 36 De Major rendezésének nemcsak ezek voltak a hibái. A jelzetek megválasztásában sem volt már a kellő előre­látással. Sokkal kisebb terjedelműnek képzelhette a levél­tár anyagát s így eleinte betűjelzést alkalmazott. Az egy­szerű A betűtől a hétszeres Z-ig 174 darab iratot jelölt meg s ezeket az első három capsába helyezte el. A negye­dik és ötödik capsában kettős betűjelzést alkalmaz: AB­től CZ-íg, illetve DE-től EZ-íg 105 darabot jelölt meg. A Tiatodik capsánál kezdte csak a szám jelzést s ilyennel 3644 darab iratot látott el. Major tehát összesen 3922 36 Tit. RP. Fasc. XXXIV. Meg kell jegyeznünk, hogy az elenchus több kéz által íródott, de ezek tulajdonosait nem sikerült meg­állapítani

Next

/
Thumbnails
Contents