Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A Rákóczi–Aspremont-levéltár török iratai / 123–157. o.

A RÁKÓCZI—ASPREMONT-LEVÉLTÁR TÖRÖK IRATAI 127 Minthogy a legtöbb írat níncs keltezve és megírásának pontos ideje egyéb források segítségével sem állapítható meg, az iratokat keltük becslés-szerű sorrendjében íróik szerint csoportosítom (a szultán, krími urak, temesvári, belgrádi pasák levelei, stb.), amiből az egyes személyek és hatóságok érintkezésének sűrűsége is ki fog domborodni. Az egyes íratok tartalma a következő: 1. 1690. jún. 8.—17., Edirne. 1101. ramadan 1.—10. //. Szülejmannak Erdély szabadsága tárgyában Thököly Imre közép-magyar

1 királyhoz intézett 'ahd-name-ja. A szultán esküvel fogadja, hogy örökös tartománya: a régebben Apafi Mihálynak adományozott Erdély szabadon választhatja fejedelmét, csak annyi adót köteles fizetni, amennyit Bethlen Gábor korában fizetett, s hogy zavartalanul élheti régebbi virágkorát. Egykorú másolat, melyet Ibrahim belgrádi kádi hitelesített. 2. 1690. aug, 26.—szept, 4,, Nis melletti tábor. 1101. zí-1-ka'de 21.—30. 11. Szülejman szultán Thököly Imre közép-magyar királyhoz és erdélyi fejedelemhez? Üdvözli őt azon alkalomból, hogy RukaP erdélyi szorosnál a császári sereget szétverte, cobolyprémes köpeny1 'Orta madzar' föld az északkeleti hét vármegye neve a törököknél annak első közjogi szereplése, azaz Bethlen Gábor óta; fekvésére nézve közbülső terület a királyi és' erdélyi, illetőleg a királyi és szultáni magyar föld között; innen a neve: „Középső magyar (föld)". 2 Magyar fordítását kiadta Szílády Áron: Török-magyarkorí történelmi emlékek, Államokmánytár VII. 315—316. 11. 3 Rukar(u), Rucár(u): a tölcsvárí Szorostól délnyugatra a Dimbovica partján fekvő helység, a szoros' havasalföldi bejáratánál. Szilády (i. h.) a szoros nevét nem olvassa el, a kifejezést ,,egyik határszoros"-nak fordítja, — A szóbanlevő (ú. n, zernyestí) csatáról, melyben Thököly 1690, aug. 15-én utolsó jelentős diadalát vívta, a