Levéltári Közlemények, 13. (1934)

Levéltári Közlemények, 13. (1935) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: A Rákóczi–Aspremont-levéltár török iratai / 123–157. o.

A RÁKÓCZI—ASPREMONT-LEVÉLTÁR TÖRÖK IRATAI. A „Rákóczi-Aspremont" név alatt ismeretes levéltár törzsét a Rákóczi-család levéltára képezi, amely gazda­sági vonatkozású iratokat a középkortól, politikai termé­szetű iratokat pedig a XVI. század közepétől kezdve II. Rákóczi Ferenc felkelésének bukásáig foglal magában. II. Rákóczi Ferenc nővérének, Júliának gróf Aspremont Ferdinánddal kötött házassága következtében a Rákócziak levéltára az Aspremontok birtokába jutott, s mint Rákó­czi-Aspremont levéltár élt és fejlődött tovább, majd egy század múlva, ismét leányági örökségben a vöröskői gróf Erdődy-család tulajdonába szállt át. Jelenleg családi le­tétként, az Országos Levéltár magyar nemzeti múzeumi levéltárában van elhelyezve. 1 A levéltárban török nyelvű iratok is őriztetnek; szá­muk: 79. Közülük 3 írat Thököly Imrére, a többi II. Rá­kóczi Ferenc szabadságharcára vonatkozik; a fejedelmek későbbi török kapcsolatainak, törőkországi bujdosásuknak szakaszaiból egyetlen irat se jutott el családi levéltárukba. Az íratok különféle kérdésekre vonatkoznak, de csak keveset világítanak meg alaposan, anyaguk tehát szétfo­lyó természetű. De fűzzük hozzá, hogy kiegészítő részeik­től elszakadva nem is adhatnak az érintett dolgokról áttekinthető, tiszta képet. E török iratok nagy része ugyanis kétoldalú levelezésnek egyik, a külső részét ké­pezi, belőlük az ügyeknek csak az egyik oldala látszik. A másik oldal, áz ügyek előzménye vagy a török leve­lekre adott válasz sokszor feltalálható a Rákóczi-Aspre­mont levéltárban s körülményeik kinyomozhatok a Rákó­czi-korszak gazdag irodalmában. A török íratok önmaguk­ban nem képeznek tehát szerves egységet, hanem — modern szóval — a Rákóczí-Aspremont levéltár egyes A szóban levő török iratok jelzete ebben: Fasc, A, 19.

Next

/
Thumbnails
Contents