Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Bánrévy György: Hogyan idézzünk és közöljünk levéltári iratokat / 210–223. o.

212 VEGYES KÖZLEMÉNYEK szól. Egyetlen támpontunk a jelentésből tudott budai eredet és az 1740-es évszám, amely ugyan távolról sem határozza meg az írat őrzési helyét. A 21. jegyzetben (50. L) ezt az utalást olvassuk: Visitatio canonica, Buda 1846. Székesfővárosi Levéltár. Nem beszélve arról, hogy a levéltár megnevezése a benne őrzött anyag jelzése előtt kell, hogy álljon, hiányos az utalás, mert a canonica visítatío-k plébániánként vannak felvéve. Ha a szövegből nem derülne ki, hogy a Krisztinavárosról van szó, az utalás alapján nem tudnók eldönteni, hogy melyik plébánia canonica visitatio-jára utal. — Semmiféle iratot sem határoz meg a 27—28. jegyzetben ez a jelzés: Székesfővárosi Levéltár, 1756. 3547. sz. (51. 1.). Ilyen szignatúra nincs. Ebben az esetben is csak a szövegből vehető ki, hogy pesti anyagról van szó. Az iratokat magukat azonban csakis a megfelelő kategória (Intímata, Missiles, Relationes stb.) jelzése határozza meg, de még akkor sem maradhat el az időkor (afrchivi] afntiquí], a[rchívi] mjedii] vagy afrchivi] n[ovi]) jelzése, vagy legalább az évszám. A Fővárosi Levéltár templomszámadásai közül idéz, denem közli a pontos lelőhelyet (53. 1.). Az ilyen mondatok, hogy „az irgalmasok iratai megemlítik" (54. 1.}, vagy „Egy királyi leirat 1688-ban elrendeli" (55. 1.), semmiesetre sem elegendő utalások tudományos műben. Óbudar iratokra is puszta szám alatt utal (89. L). A 64. jegyzetben közölt utalás (Fővárosi Levéltár, 8819.) alapján ugyan senki sem fogja megtalálni az Óbudai tanácsi iratok 8819. jelzés alatt fekvő iratot. Ugyancsak hiányos a 127. jegyzetben közölt irat jelzés: Intim. 4010., 5607. stb. (118. 1,). A szövegből derül csak ki, hogy ezek 1786 előtti iratok, szabatos jelzésük tehát: Intimata a. a. 4010, 5607, stb. Végül egy és ugyanazon levéltári darabot nem szabad különböző elnevezés alatt idézni. A 4. és 5. jegyzetben (42. 1.) „Zaiger über die Vöstung, 1696. (Kézirat.)" és „Zaiger über die Wasserstatt, 1696. (Kézirat.)" olvasható, az „Irodalom"-ban viszont (126—127. 1.) 69. és 70. sorszám alatt a cím elé van téve a Greischer név. Ez a két tétel egyébként is hibás. A Vár mutatója, mely éppúgy másolat, mint az 1696-os vízivárosi, nem viseli Greischer nevét, bár bebízonyítottnak vehetjük, hogy annak is ő volt a szerkesztője, A Greischer nevét viselő s kezeírásában fennmaradt eredeti vízivárosi mutató viszont nem 1696ból, hanem 1695-ből való. Különben is a „Zaiger . . . 1696" alatt történt idézés egészen téves, mert az nem az illető'