Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Iványi Béla: München levéltárai, magyar szempontból / 50–110. o.

MÜNCHEN LEVÉLTÁRAI MAGYAR SZEMPONTBÓL 87 átengedi Sádobrich-nak, illetve a gyulai várnagynak és udvarbíráknak azzal, hogy minden pert legjobb belátásuk szerint (summa diligentia et vestro optimo judicio), az igazság és méltányosság alapján intézzenek el. Az Asztalnokhoz és Oláhhoz intézett földesúri leirat eredetiben így hangzik: „Licet vobis antehac manda verimus, ut quecunque cause et negotia in nostra absentia acciderint seque offerrent, ea ad nos referrentur aut qua in re nostra sententia requireretur, ut hanc nostro nomine fidelíter exequeremini et muletas aliasque causas pro virili optime traetaretis, verum id a vobis hactenus haud factum est, nam miseri nostri subditi gravibus expensis hinc ad nos proficiseuntur, sua intérim domi négligentes, nihil tarnen apud nos proficientes. Sed ne posthac magis eveniat, commissam nostram potestatem his literis nostris rursum a vobis aufferimus, haneque nostris castellanis et provisoribus Gulensibus tradimus atque committimus. Hoc latere vos noluimus, ut inde vos comparare possitis, Datum .. ." stb.

72 Sajnos a levél az elvont potestas tartalmát nem részletezi, de az mindenesetre több lehetett, mint amennyi a községi bírákat de iure et consuetudíne rendszerint megillette. A földesúri bíróság legalsó tagozata előtt keresettel meginduló perben az actor, azaz a felperes, vádló, szembenáll az accusatus-szal, reus-szal (rea), azaz alperessel vagy vádlottal. Ügy látszik, nemcsak természetes, de jogi személy is lehetett legalább is büntető per alanya (egyetemleges felelősség), sőt jogi személy fej és jószágvesztésben is elmarasztalható volt. Ugyanis egy 1520 körül kelt írásban olvassuk, hogy: ,,item, si alíqua villa vei communitas convincetur in capite et bonis, extunc nihil solus quam unum florenum accipiant (t. í. a várnagyok) et non ab unoquoque vei singulo,"

73 A bíróságnak a keresetet el kellett fogadnia és a pert tárgyalnia kellett, nehogy a felperes az igazság kiszolgáltatás megtagadása miatt, „ob denegatam íustítiam" panaszt emelhessen. A pert szóbelileg (diligens discussio) tárgyalták, azonban a perfolyamról, a bizonyításról, a bizonyító esz72 Brandenburg, Lit 1065/44. Szövege hasonló az 1065/38, jelzetű és Sadobrich-hoz intézett levél szövegéhez. * Brandenburg. Lit, 1065/4.