Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Klein Gáspár: A magyar levéltárvédelem kérdése / 1–28. o.

20 DR. KLEIN GÁSPÁR vény rendelkezései értelmében 8 gimnaziális osztály bevégzését feltételezi, míg irattárnok négy középiskolát végzett egyén is lehet, sőt ilyen képzettséggel nem rendelkezők is egész szép számmal voltak irattárnokok, ezek a latin nyelvben többnyire járatlan és tárgyi fogalmakkal egyáltalán tisztában nem levő tisztviselők tehát nem lehettek levéltárnokok. Arra azonban lehetőséget nyújtott a szövegezés, hogy a levéltárnok egy személyben irattárnok is lehessen. Hogy mi lehetett a rendelet szövegezőjének az elgondolása, nem tudhatjuk. Talán arra gondolt, hogy kis törvényhatóságoknál olyan kevés az irattári teendő, hogy a levéltárnok azt ís elláthatja, vagy talán feltételezte, hogy esetleg ezután alakuló törvényhatóságnál történeti és levéltári anyag hiányában a levéltárnok egyelőre az irattár vezetője is lesz, azt azonban megállapíthatjuk, hogy elgondolása mindenképen téves volt. Mert arra ugyan nincs példa, hogy irattárnok egyúttal levéltárnok lett volna, de a fordítottja, hogy a levéltáros egyúttal irattárnok ís, épen az említett szövegezés alapján, előfordult nemcsak kis, vagy legújabban alakult törvényhatóságoknál és átmenetileg, hanem a tiszántúli egyik nagy múltú vármegyében a levéltárnok még ma is egyúttal irattárnok ís. Ha ilyen megoldásokra nem is adódott mindenütt alkalom, a szövegezés mégis elősegítette azon nézet kialakulását, hogy a levéltárnoki állást, mint valami segédhivatali tisztséget tekintették s mégkevésbbé tisztázódott a levéltár célja és rendeltetése tekintetében uralkodó nézet. Erre még nagyobb befolyással volt a közigazgatási bízottság ügyviteléről kiadott 127.0000/1902. sz. B. M. rendelet, mely az 1886. évi XXI. t.-c. 67. §-ával szemben mint kezelő és segédszemélyzetet említi a levéltárnokokat, amennyiben az idézett rendelet 3. §-a szerint az iktató, kiadó, irattárnok, nyilvántartó, levéltárnok, másolók, stb. képezik a kezelő személyzetet. Az 1886, évi XXI. t.-c. 51. §-a értelmében mind a városi, mind a megyei levéltárnok tagja volt a törvényhatósági bizottságnak s közgyűlésén szavazattal bírt. De épen akkor, amikor az 1929. évi XI. t.-c. a levéltárnok képesítését szabályozta és az állást főiskolai végzettséghez kötötte, a közigazgatás rendezéséről szóló 1929, évi XXX. t.-c. 6, §-a mind a városi, mind a megyei főlevéltárnok törvényhatósági bizottsági tagságát megszüntette. A levéltárnokok ugyan aligha panaszkodnak e miatt, mert így választások előtt nagy ostromtól menekülnek, jogo-