Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Vácz Elemér: Ila Bálint: A Thurzó-levéltár protestáns egyháztörténeti adatai. (Magyar protestáns egyháztörténeti adattár, XV. évf.) Budapest, 1934. / 195–198. o.

196 ISMERTETÉSEK körül csoportosul, amelyek a kor egyháztörténetének is kardinális kérdései. A templomuk elvételéért, személyi járandóságaik beszüntetéséért, üldöztetéseikért panaszkodó prédikátorok, a prédikátorok elűzéséért pártfogást kereső gyülekezetek és a vallásuk miatt elüldözött magánosok a Thurzókhoz írott leveleiből megelevenedik a reformáció és ellenreformáció küzdelmes és mozgalmas időszaka, A két nádornak, Györgynek és Szaniszlónak jelentős szerep jutott az ellenreformáció küzdelmeiben. Mint az ország legfőbb közfunkcionáriusai és mint az evangélikus egyház vezetői nemcsak hívatva, hanem kényszerítve is voltak foglalkozni a vallási sérelmekkel. Minden hatalmukkal és tekintélyükkél igyekeztek is mindketten hitsorsosaiknak a vallás szabad gyakorlatát biztosítani. Könnyebben tehették ezt meg, mint földesurak a hatalmas Thurzó birtokokon, de nehezebben ment már országos vonatkozásban, ahol az erélyes és önérzetes magatartás is megtört sokszor az uralkodó, vagy tanácsosai ellenállásán. Érdekes ezekben az iratokban megfigyelni Th. György állásfoglalását a cuius regio elv tekintetében is. Azt látjuk, hogy mint földesúr kora szellemében ellenkezést nem tűrő hangon, kizárólagos joggal diszponált a saját birtokain lakók vallási ügyeiben, ellenben mint nádor, mint az egyik legfőbb országos méltóság viselője, már sohasem nyilatkozott vagy cselekedett hasonló szellemben. Ha mint magánember ennek az elvnek a gyakorlásában nem is igen különbözött kortársaitól, mint nádor már pártatlanabb szemmel nézte a kérdést, mindig síkra szállott a vallás szabad gyakorlásáért. Az iratok másik csoportjába tárgy szerint azok tartoznak, amelyek az evangélikus egyház belső szervezetére, a hitélet elmélyítésére, a vallásos öntudat emelésére és egyházközigazgatási ügyekre vonatkoznak, A Thurzók legfőbb irányítása és pártfogása mellett tartották meg a 17. század elei evangélikus egyházszervező zsinatokat. Hozzájuk futottak be a superíntendensi jelentések, amelyek hű rajzát adják az egyházak helyzetének és állapotának. Főkép az egyházi élet belső szervezetére vonatkozó íratok sokfélesége mutatja legjobban, hogy az egyházi élet minden megnyilvánulása, legyenek azok elvi, személyi vagy anyagi természetűek, egyformán érdekelték a Thurzókat, Gondjuk volt arra is, hogy egyházuknak kiváló képzettségű vezetői, prédikátorai és tanítói legyenek. Szép szám-