Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - ISMERTETÉSEK - Ember Győző: Szabó Dezső: A magyarországi úrbérrendezés története Mária Terézia korában. I. k. (Magyarország újabbkori történetének forrásai. Iratok a magyar társadalom- és gazdaságtörténethez) Bp. 1933. / 184–192. o.

ISMERTETÉSEK 189 teteit tekintve érthetetlen ez a különbség. Ilyen módon egyedül a bevezető tanulmányra marad a feladat, hogy az úrbérrendezés iratait a megfelelő, használhatóságukhoz okvetlenül szükséges megvilágításba helyezze, Sz. előszavában a következőket mondja: „az akták, elé írt bevezetés olvasása bizonyára más érzést fog kiváltani az olvasóból, mint amilyet e történelmi műveké általában szokott". Ezt két dologgal magyarázza: 1, az úrbérrendezésnek általa ismertetett szakasza tisztán közigazgatási jellegű- 2. „munkájában nemcsak az egyénekkel foglalkozik, hanem a nagy tömeggel is", Sz, bevezetésétől tényleg egészen mást vártunk, mint amit nyújt. De ennek oka nem az, amire hivatkozik, sem pedig az, amit a M. Tört, Társ, emel ki, hogy t, i, a bevezetés célja, hogy ,,e kiadványt a történelemmel hivatásszerűen nem foglalkozó politikusnak, szociológusnak és közgazdásznak is használhatóvá tegye". Elismerjük, hogy ez igen fontos cél. Ezt a célt azonban nem lehet az íratok egyszerű kívonatolásával elérni, amint azt Sz. megkísérelte. Ez még a politikust, szociológust és közgazdászt sem elégíti ki, nem is szólva a hivatásszerű történészről- A bevezetés egyetlen célja az lett volna, hogy a kiadott iratokat a történeti (gazdaságtörténeti, társadalomtörténeti, stb.) feldolgozás számára tegye használhatóvá, Sz, ezzel szemben megpróbálta magát a történeti feldolgozást, ahogyan előszavában mondja, közigazgatási szempontból. Ez azonban már csak azért sem sikerülhetett, mert csupán az általa kiadott anyagot használta, s így csak azt a látszatot érte el, mintha a fáradsággal gyűjtött anyag lefölözését nem akarta volna másnak átengedni. Egyébként is téves Sz.-nak az a beállítása, hogy a közölt anyag elsősorban közigazgatási jellegű. Ezzel nem indokolja a gazdasági, társadalmi és egyéb vonatkozások elhanyagolását, nem indokolná még akkor sem, ha a tárgy közigazgatási vonatkozásait, vagyis a különböző hatóságok szerepét az úrbérrendezésben teljesen tisztázta volna. De ezt sem tette meg, Kevésbbé feltűnő ez az alsóbb hatóságoknál, az úriszékeknél és a megyéknél, már érezhetőbb a helytartótanácsnál és a kancelláriánál, leginkább szembetűnő a legfelső közigazgatási fórumnál: az uralkodónál és közvetlen tanácsadóinál- Sz, nem nézi meg, hogy kik voltak az úríszékek tagjai, hogy a helytartótanácsban és a kancelláriában ki vagy kik referálták az úrbéri ügyeket. Ez természetesen nem tűnik ki az iratokból, de a bevezetés célja éppen az lett volna, hogy