Levéltári Közlemények, 12. (1934)

Levéltári Közlemények, 12. (1934) 1–4. - KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Gárdonyi Albert: Buda középkori levéltáráról / 159–168. o.

KISEBB KÖZLEMÉNYEK 159 Buda középkori levéltáráról. Iványi Béla „Könyvek, könyvtárak, könyvnyomdák Magyarországon" című közleményének harmadik folytatásában

1 Palczan Péter volt budai bíró 1558 január 10-én Pozsonyban felvett hagyatéki leltárából a következőket kivonatolta: „In alía cista magna. Diversa literalia instrumenta antiqua Budensía et Pestiensia, et nova negotia concernentia, super molendinum et lites alíquas domum heremitarum ín Thal, super quae et regestum est-"

2 E szerint a volt budai bíró hagyatékában régi budai és pesti okleveleken kívül újabb ügyekre, nevezetesen egy malomra, néhány perre és a thalí pálosok házára vonatkozó iratok is találtattak, amelyek lajstromba voltak foglalva. Ez utóbbiak, nevezetesen a malomra, a perekre és a thali pálosok házára vonatkozó íratok kétségkívül a Palczan Péter magánvagyonát illették, mert a hagyatéki leltárban több ingatlanról van szó, többek között a malom melletti 2 szőlőről is (penes molendinum duae vineae). Ezzel szemben a hagyatékban talált régi oklevelek csak Buda város középkori levéltárának állományából kerülhettek ki, melyeket a Budáról menekült bíró éppen úgy magával hozott, amint magával hozta Buda város rézből készült pecsétnyomóját is (sigillum cupreum civitatis Budensis), s a hagyatéki leltár szerint mindazokat holtáig magánál tartotta. Egyébként a hagyatéki leltár csupán felsőruhádat, fegyvereket, edényeket és ékszereket sorol fel, bútort egyáltalán nem említ, amiből arra kell következtetnünk, hogy csupán szállást tartott Pozsonyban. Palczan Péter budai bíró nevével először János király 1531. január 8-i oklevelében találkozunk, amikor is az uralkodó a budai polgároknak az 1530. évi ostrom alatt szerzett érdemei elismeréséül megerősítette régibb kiváltságaikat, sőt újabbakkal is gyarapította azokat. Ez említett ostrom az oklevél szavai szerint 1530. október 31-től december 19-ig, tehát teljes ötven napon át tartott, amikor is Ferdinánd vezére, Roggendorff ellenében kellett védeni nem csupán a várat, hanem magát János királyt is, ki az ostromlott várban tartózkodott. Ha ez az ostrom sikerrel járt volna, akkor János király Ferdinánd hatalmába kerül, s Magyarország sorsa egészen más fordulatot 1 Magyar Könyvszemle 1930. évf. 123. 1. 2 Bécsi udvari kamarai levéltár, Hungarn 14344.