Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Fekete Nagy Antal: A báró Rudnyánszky-család levéltára / 16–57. o.

A BÁRÓ RUDNYÁNSZKY-CSALAD LEVÉLTÁRA 39 a fiúknak legfelsőbb helyről elrendelt, de Száraz Julianna által csak írásban elfogadott bocsánatkérésével látszólagosan lielyreállt és közben a fiúk ellen emelt rágalmazásí perek is befejeződtek, a hétszemélyes tábla bizonyos korlátozással visszaadta a birtokkezelóst az özvegynek a levéltárral együtt, amelyet 1790 április 21^én visszaszállítottak a tétényi kastélyba. Elek báró ugyan Pest megye előtt tiltakozott a levéltárnak a pesti házból történt elvitele ellen,

62 további lépéseket azonban, tanulva a reá kedvezőtlenül végződő hosszas pereskedésből, nem tett. A levéltárat régi jogos tulajdonosához való visszakerülése után ismét a tétényi kastélyban őrizték Száraz Juliannának 1798-ban bekövetkezett haláláig. Nagy változások ez idő alatt nem történtek a levéltár állapotában. Az elvételkor felmerülő nagy tervek keresztülvitelére Száraz Júlia sem hajlott kora, sem pedig a birtokoknak a hétszemélyes tábla felügyelete alatt erősen visszafejlődött kezelésével járó munka miatt nem gondolhatott. Mindemellett azonban a levéltár érdekében megtett mindent, amit a célszerűség és a családi érdek megkövetelt. A levéltárban talált térítvények alapján, már az átvételt követő hetekben felszólította a család egykori ügyvédjét, Petrovics Tamást, hogy a kölcsönvett okleveleket szolgáltassa vissza; majd pedig, amikor felhívása eredménytelen maradt, a visszaszerzés végett a vármegye hatalmát is igénybe vette.

53 Mennél jobban öregedett Száraz Júlia, annál jobban féltette a levéltárat, nehogy az abból kikerülő oklevelek a család perbeli ellenfeleinek kezére jussanak. Ezért a levéltárba a visszavételtől kezdve sohasem mehetett be senki, csak az ő jelenlétében; valahányszor az ügyvédeknek iratokra volt szükségük, az ekkor már többnyire budai vizivárosi házában lakó özvegy mindannyiszor személyesen ment ki a tétényi kastélyba az oklevelek kiválogatása végett.

54 A családi ügyvédnél, Szánthó Albertnél lévő, a perek viteléhez szükséges iratokat is összeszedette 1795-ben és azokról Szluha László pestmegyei esküttel és Huszti János táblai jegyzővel jegyzéket készíttetett. E szerint Szánthónál voltak a Bakó-féle elenchusban foglalt 1., 17., 19., 32—37. fascilusok, a Tabajdra vonatkozó regesztrált iratok, azonkívül több irrergesztrált oklevél és perirat.

55 88 D csoport, 426. sz. 53 D csoüort, 935. sz. 54 D csoport, 367., 936. sz. 55 C csoport, 256, D-csoport, 843. sz.