Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Fekete Nagy Antal: A báró Rudnyánszky-család levéltára / 16–57. o.

-10 DR. FEKETE NAGY ANTAL Száraz Júlia a családi levéltárhoz kizárólagos jogot formált, abba nem volt hajlandó senkit beengedni. Amikor testvérei leszármazottaival 1795-ben perbe keveredett ós azok az oklevelek közlését kívánták tőle, erélyes hangon írja március 17-én a személynöknek, hogy mint a Száraz-család legidősebb tagját, törvényszerint is Őt illeti meg a levéltár és azt míg él, nem hajlandó a kezéből kibocsátani, sőt még az elenchust sem mutatja meg mindenkinek, mert abban a családot közösen érdeklő leveleken kívül őt személyesen illető levelek, nyugták, a magánszerzemónyekre vonatkozó iratok is vannak; annál erősebben ragaszkodik a levéltárhoz, minthogy a rokonság som az oklevelek regesztázásában, sem pedig. az iratoknak a hiteleshelyekről történt kiváltásában nem segítette sohasem, hanem mindezt a saját költségén tette.

56 Amikor a Paksy-család férfiágának kihaltával birtokait a leányágak örökölték, megkezdődött a birtokok felaprózódása és részben idegen kezekre való jutása és tartott mindaddig, míg Daróczy Katalin és férje, Száraz György, a birtokok javarészének megszerzésével és visszavásárlásával a birtokok lehető egységét helyre nem állították. A visszaszerzett birtokok újból kezdődő feldarabolásától félve, Daróczy Katalin végrendeletében úgy intézkedett, hogy birtokait gyermekei osztatlanul ós csorbítatlanul tartoznak megőrizni.

57 Az osztatlan testvérek birtokrészeinek megszerzésével Száraz Júlia megszűntette a kezdődő családi közbirtoklást és a maga kezébe gyűjtötte össze az eredetileg családi közvagyont képező birtokokat. Amikor Száraz Júlia az 1798. év elején elhalt, az a veszély fenyegetett ismét, hogy az anya által annyi gonddal és fáradtsággal megőrzött és gyarapított családi birtok a bekövetkező osztály folytán életben levő gyermekei között darabokra hullik. Az örökösök azonban belátva, hogy az egyenlő és igazságos osztály a birtokok különböző területi fekvése és jövedelmezősége következtében lehetetlen és a közbirtoklás mellett a haszon nagyobb és könnyen elosztható,, úgy határoztak, hogy az anyjuktól örökölt összes javakat közbirtoklásban hagyják. A közbirtokosságba tömörült örökösök ettől kezdve a családot közösen illető kérdésekben családi gyűlésen döntöttek, amelyekről szabályszerűen megszerkesztett jegyzőkönyvet vettek fel.

58 56 C-csoport, 256. sz. 57 Fasc. 14. No. 292. 58 D-csoport, 460, 833. sz.