Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Dőry Ferenc: Dr. Csánki Dezső / 1–15. o.

DR. CSÁNKI DEZSŐ. 1933 április 29-én este a magyar rádió fájdalmas veszteség hírét röpítette szét a világba: Dr. Csánki Dezső, az Országos Levéltár nyugalmazott főigazgatója váratlanul elhunyt. Tudományos ós hivatali munkában eltöltött, eredményekben gazdag életének ily hirtelen bezárulása súlyos gyászba borította a magyar tudományos világot s elsősorban az Országos Levéltárt, melynek több mint félszázadon át hűséges tisztviselője és két évtizedig főnöke volt, kinek nevéhez fűződik a Levéltár történetének legfontosabb mozzanata, az új épület megalkotása. Folyóiratunknak is ő lóvén megindítója és tíz éven át főszerkesztője, legalább e rövid megemlékezés keretében óhajtjuk a hála, az elismerés és a kegyelet adóját nagy halottunk iránt leróni. Dr. Csánki Dezső 1857 május 18-án született Füzesgyarmaton, Békés megyében, hol atyja, Csánki Benjámin református lelkész volt. Ebben a színmagyar, nagy alföldi községben töltötte gyermekéveit; a gimnáziumi tanulmányokra azután atyja, mint többi fiait, őt is Debrecenbe küldte a református kollégiumba. Itt végzett hat osztályt; szorgalmas, jeles tanuló volt, de, mint többször emlegette, a kollégiumi tanulóifjúság körében uralkodó, durvaságoktól nem mentes szellemmel sohasem tudott megbarátkozni s valóságos lelki felüdülést érzett, mikor a német nyelv jobb elsajátítása végett az utolsó két évre Késmárkra, az evangélikus líceumba mehetett. Az itt töltött évekre mindig örömmel gondolt vissza. Letévén az érettségi vizsgát, 1875 őszén a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára iratkozott be mint történelem-földrajzszakos tanárjelölt. Tanárai közül Salamon Ferenc volt reá nagy hatással s neki is jelentékeny része volt Levéltári Közlemények '