Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Ismertetések - Veress, Andrei: Documente privitoare la istoria Ardealului, Moldovei si Tarii-romanesti. Acte si scrisori. IV—VI. kötet. Ism.: Dr. Szálai Béla

ISMERTETÉSEK 311 Magyar vezérek, magyar vitézek — sajnos, sokszor magyarok ellenében — vitték győzelemre Mihály ügyét. Erdélyi rövid pünkösdjén is ezek álltak mellette s egy-két román bizalmasa. Kancelláriája magyar: Swuich Miklós, Koncz Pál, Bagossy Jakab, Zigethy András és Pál, Fenessy István, Thoroczkay András, Somogyi István, Tarczay János, Berczy István és Bodó György voltak ott jegyzők és Írnokok.

14 Közigazgatási berendezkedése is egyenes folytatása az erdélyi fejedelmekének. De nemcsak ő maga irat magyar leveleket, hanem még a felesége, Stanca asszony is. Ugyanígy, csak magyarul ír Udra bán is a lengyel Potoczki stratostának.

15 Az élesszemű Basta kezdettől fogva gyanakvással nézte Mihályt

16 és Miriszlónál az erdélyi nemesség nyugtalanságát s az „oláh" elleni felkészültségét kihasználva, véget vetett a vajda „sehr tyrannisch" uralmának. A következő évben ugyan visszatért Mihály vajda, de rövidesen nemcsak uralmát, életét is veszti.

17 Mihály jellemzésére is találunk adatokat. Malaspina pápai nuncius szerint: „Palatinus enim schismaticus est, levis et inconstans est. Et neglecti quidem iuramenti, fideique ab ipso violatae plura possum exempla proponere." Ugyanő írja máshol: ,,E' il palatino huomo senza lettere, di mode che a pena sa ser ivére il suo nome, né sa altera lingua che la valacca et la turchesa; ma é astutissimo, et artificissimo; e illegitimo, incostante, et di sua natura crudele, libidinoso .. ."

81 Egy német jelentésben olvassuk: „Den Katona Michael, gewesten Kichter zue Clausenburg hat der Wallach in der Kammer mit der Faust erschlagen."

19 „ ... Valacco ... non trovando corrispondenza tra le parole che dice e le attioni sue",

20 pedig jóakarója, Szuhay István püspök, levélben intette, vigyázzon magára, mert széltében-hosszában vérszomjúhozónak tartják.

21 A kiadó ugyanazon elveket követte, mint a megelőző köteteknél: a közlés kivonatos (a Levéltári Közlemények 1931. évf. 135—136. lapján dicséri ezt, mint elvet, egy illusztris bíráló), a kihagyott szövegrészeknek a közlés nyelvén való áthidalásával,

22 a helyneveket pedig a mai hivatalos helység14 1599. XII. 1. V. k. 297. I. 15 1597. VI. 16. V. k. 72. 1. és 1600 okt. vége VI. k. 257. I. 18 1600. IX. 13. VI. k. 187. 1. 17 1601. VIII. 20. és 29. VI. k. 434. és 443. I. 18 1599. XII. 3. V. k. 305. 1. 19 1600. II. 2. VI. k. 30. 1. 20 1600. II. 28. VI. k. 44.1. 31 1601. VIII. 8. VI. k. 417. 1. 92 V. k. 261. 1., VI. k. 21. 35—36., 233. lapok.