Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Ismertetések - Vitéz Kárpáthy-Kravjánszky Mór: Rudolf uralkodásának első tíz éve. (1576—1586.) ism.: Dr. Belitzky János

ISMEETETÉSEK 505 «lenesetre jó oldala a műnek, de egyben a hibája is. Hibája, -mert a kronologikus előadási módot kívánja. Előttünk áll Rudolf birodalma százfelé húzó, önös érdekektől késztetett minden erejével, a maga csupasz valóságában. Mátyás főherceg kalandorterveinek kimenetelét, az ausztriai protestánsok küzdelmeit, a hadvezérek vitáit ós -sok egyebet talán elmellőzhetünk ismertetésünk során, hogy megállhassunk Rudolf alakjánál, akinek egyéniségét K.-nak teljesen új oldalakról sikerült megvilágítania. Kötelességtudó, dolgozó és dolgozni akaró embernek tűnik fel, akit meleg vallásosság hevít, de aki mégis a legszigorúbb jogi •álláspontra helyezkedik a protestantizmussal szemben. Protestánsüldözése az örökös tartományokban nem a gyűlölet .^következménye. A birodalom az ágostai vallási béke alapján <— cuius regio, illius religio — áll, tehát Rudolf nem tudja megérteni, miért nem tehetné meg azt, amit a legkisebb német fejedelemnek is szabad megcselekednie a saját birtokain. A császár egyéniségében a változást nem az esetleg veleszületett búskomorságra való hajlandóság, hanem korának rettenetes betegsége, a morbus gallicus okozta. Ennek •a szifilisztikus kórnak a tünetei már 1578-ban fellépnek nála, <de a kormányzati tevékenység megbénulását csak 1580-tól •számíthatjuk, amikor már a császár élet és halál közt lebeg. A beteg uralkodó lelkére jelentős árnyat borít azonkívül iorának egyik legtüneményesebb pályájú egyénisége, Báthory István lengyel király, s annak magyar trónigényeitől való félelme mint vezérfonál húzódik végig ennek a tíz esztendőnek életében, A megoldást Báthory korai halála hozza meg. Báthory jellemét K. szépen világítja meg. Mint lengyel király .Is megmaradt a tüzes, szangvinikus magyar úrnak, aki a :maga valódi vagy vélt igazáért a kardjára képes ütni és nagyot mer tenni, hogy bámulatba ejtse a világot, de mindjárt megjuhászodik, ha szépen beszélnek vele. Csak egy kard-csapásába került volna nem egyszer a magyar királyság, de nem tette, mert féltette népét, nehogy a török még nagyobb darabot hasítson le az ország testéből. Báthory káros hatása a magyar glóbuszon abban nyilvánult meg, hogy a pártjához tartozó magyar nemesség egy lépéssel sem akart hátrább állni aranyszabadság dolgában a lengyelnél. A magyar tragédiák sorába tartozik, hogy akkor, amikor az ország •«gy nagy csatatér, a centrális, monarchikus kormányzatra való törekvés helyett a magyar rendek a külföldi rendi megnyilvánulások mintájára akarják saját kiváltságaikat kifejleszteni. A központi kormányzat bizonytalan, a Dunán-