Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Ismertetések - Fekete, Ludwig: Türkische Schriften aus dem Archive des Palatins Nikolaus Esterházy 1606—1645. Ism.: Dr. Scheel Helmuth

306 ISMERTETÉSEK túlon a Nádasdy—Zrínyi—Batthyány-konföderáció lesz a vezető. Ernő főherceg pedig magyar király akar lenni. Szeretik az urak, hiszen velük iszik, mulat, nyelvükön beszél ósmaga Rudolf is pártolja, szemben a családi törvénnyel.. Közben pedig hull a drága magyar vér messze Perzsiában.. A török a magyar lakosságot elhurcolja katonának az ázsiai harctérre. Helyébe balkáni és török elemet telepít. De dúL a pestis (éhtífusz) is és a királyi Magyarország lakói egy évben 3000 gyermeket adnak el a töröknek — élelemért. K. műve eredetileg forráskiadványnak készült és jeleni kiadása, amikor az értekezésen van a hangsúly, csak anyagiak miatti módosítás, de még így is szépszámú regesztát közöli (125—264. lapjain). A diplomáciai anyagon kívül fény derül a török ós magyar végek életére is. Végeredményképen; ha hagy is kívánni valót maga után a mű amiatt, mert máslevéltárak felhasználásával nem igyekszik adatait még jobban alátámasztani, megállapíthatjuk, hogy szigorúan a forrá/Sokhoz ragaszkodva megvilágította a kor lelkét, újat adott, a könyv és sokat tanulhatunk belőle. DR. BELITZKY JÁNOSTürkische Schriften aus dem Archive des Palatins Niko^ laus Esterházy 1606—1645. Redigiert von Ludwig Fekete^ Budapest, 1932. 8°, LXXI + 503 1. A török történetkutatás az utóbbi években jelentékenyúj ösztönzéseket nyert a török diplomatikai tanulmányok által termelt eredményekben, melyek új módszertani utakat nyitottak a kutatásnak. Úttörő volt e tárgykörben a sajnos,. o% korfánj elhunyt bécsi turkológusnak, Kraelitz Frigyes tanárnak egy munkája,

1 majd pár évvel később követte ezt; a most tárgyalt munka szerzőjének, Fekete Lajosnak alapvető műve az oszmán-török diplomatikáról,

2 mely a turkológiai tudományok mesterében, dr. J. H. Mordtmann főkonzulban, egyetemi tanárban talált beható méltatóra.

8 Ezek az alapvető kutatások készítették elő az európai levéltárakban, főleg Konstantinápolyban; nagy számban feltalálható oszmán-török oklevelek rendszeres és eredményes feldolgozásának lehetőségét. Sajnos, rendkívüli nehézséget okoz. 1 Osmanische Urkunden in türkischer Sprache aus der zweiten Hafte des 15. Jahrhunderts, Wien 1922. 2 Einführung in die osmanisch-türkische Diplomatik der türkischen Botmässigkeit in Ungarn, Budapest,1926. (Megjelent magyarul is: Bevezetésa hódoltság török diplomatikájába. Budapest, 1926.) 3 Ungarische Jahrbücher, VIII. (1928.) 168. kk. 1.