Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Ismertetések - Korrespondenzblatt des Gesamtverems der deutschen Geschichtsund Altertumsvereine, 80. (1932.) évf. Ism.: Dr. Szabó István

ISMERTETÉSEK 301 eágot küldött ki az egységes levéltár-terminológia kidolgozása coljából s ífaiogy már a következő 1930. évi linzi és bécsi gyűlésen egyes levéltári fogalmak jelentését tisztázták is.

2 A marburgi bizottság folytatta munkáját s a stuttgarti gyűlésre további javaslatokat terjesztett elő. íaénk vita után megállapodás jött létre abban, hogy a levéltári anyag, vagyis a levéltár-állomány (Archivalien, Archivbestände) az abban levő iratkezelési rendszer szempontjából szervesen létrejött vagy mesterségesen alkotott osztályokra tagozódhatik. Ez utóbbiak a gyűjtemények, míg az elö%biek is két alcsoportra oszolnak: 1. levéltártestek (Archivkörper)., melyek változás nélkül megtartották az irattári rendet (poroszholland-rendszer) s 2. levéltár-fondok, melyekben az anyag tartalmi schemák szerint többé-kevésbbé nj alakot nyert. Tisztázták a levéltári anyag, továbbá az akta, aktafuzet, aktaköteg fogalmának jelentését s megállapították a levéltári és irattári segédeszközök egyes nemeit. A gyűlés most is hangsúlyozta, hogy a helyi sajátságokat nem kívánja kiküszöbölni, de ahol ilyen meggondolásra nincs ok, ott az elfogadott terminológia alkalmazását nyomatékosan ajánlja. A külfölddel szemben egy nemzetközi megegyezés esetére is szükséges, hogy előbb a német jelentéseket pontosan tisztáznák. Ernst Müseheck, a Reichsarchiv igazgatója, „Grundsätzliches zur Aufbewahrung und Kassation von Akten wirtschaftlicher und verkehrstechnischer Registraturen im Reichsarchiv und in den Landesarchiven"" címen tartott előadásában elsősorban azokra a mélyreható átalakító erőkre mutatott reá, melyek az utóbbi században gazdasági és forgalomtechnikai téren jelentkeztek. Különleges feladatot ró u levéltárakra azoknak az iratoknak megtartása, amelyek a fenti átalakító erők jellemzésére és fejlődésére szolgáltatnak adatokat. S minthogy a modern állami és társadalmi élet óriási mennyiségben termeli a gazdasági ós forgalomtechnikai iratokat, szükséges az eddig legtöbbször tudományos szempontok nélkül végzett selejtezés problémáját megoldani. Müsebeck gyakorlati tapasztalatok alapján arra az eredményre jutott, hogy a központi kormány hatóság ilyen természetű iratainak, nevezetesen a gazdasági minisztériumok irattárainak selejtezésére kevés mód kínálkozik s azok csaknem teljes egészükben megtartandók, ellenben erős megrostálás alá kell vetni az alárendelt szerveknél felhalmozó2 Lev. Közi. 1930. 126; 1931. 328-329. Levéltári Közlemények 20