Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Értekezések - Fekete Nagy Antal: A báró Rudnyánszky-család levéltára / 16–57. o.

A BAKÓ RUDNYÁNSZKY-CSALÁD LEVÉLTÁRA 27 bekerülésének körülményei ekkor már feledésbe mentek. Az idegen iratok néha maguk is tekintélyes levéltárat alkotnak, mint a Máriássy, Tallián és Dessewffy családok nevét viselő, már a XVIII. századvégi ós XIX. század eleji rendezések alkalmával különválasztott levéltárak.

25 Ilyen inutilecsomó volt a Száraz-család levéltárában is. A levéltárnak 1743. évi leltározása alkalmával a 9. fasciculust, tekintettel, hogy nem vonatkozott a Paksy-jószágokra, nem is sorolják fel darabonként, hanem úgy ítélnek felőle, hogy azokat át kell adni Péchy Zsigmondnak, akit tulajdonképen illet.

26 Minthogy ma a levéltár egyik részében sem találjuk nyomát ezeknek az iratoknak, valószínű, hogy az oklevelek visszaszolgáltatása meg is történt. A Rudnyánszky József által rendeztetett iratokban az 50. fasciculust, mint ami csak a Desericzky-családot érdekli, félretették.

27 A családi levéltáraknak a XVIII. század végén és a XIX. század elején általánossá vált rendezésénél az iratok felállítását illetőleg két főszempont érvényesült, a levéltár anyagának a nagysága és az iratokban foglalt birtokoknak a száma. Ha a családnak több, főleg területileg össze nem függő birtokai voltak, a levéltár csomókba, fasciculusokba való osztásánál a birtokok szerinti és azon belül az időrendi felállítás volt az irányadó elv. Ha pedig csak csekélyebb számú ós területileg is összefüggő iratokról szóltak az oklevelek, az időrendi felállítás elve győzött. A fenti általános szempontokat keresve a Rudnyánszky-levéltár 1777. évi rendezésében, megállapíthatjuk, hogy itt is csak a jogbiztosító erejű oklevelek kerültek be az elenchusba. Tekintettel az iratok nagy számára és a családnak több vármegyében fekvő birtokaira, az oklevelek birtokok szerinti elrendezésben vannak felállítva. Ez a rendezési elv azonban nincs keresztülvíve pontosan, mert az ugyanazon birtokokra vonatkozó fasciculusok nem következnek szorosan egymás után, hanem közbe más birtokra vonatkozó csomók vannak beékelve. Az egyes fasciculusokon belül az iratok időrendi sorrendje sem található meg következetesen, ami mind a levéltár gyors regesztázását mutatja. A rendezés hibái onnan erednek, hogy ez a rendszer nem Bakó elgondolása, hanem a Lehoczky-féle rendezés teljes átvétele. Bakó munkája elején tulajdonképen nem csinált mást, mint 23 Valamennyi a Nemzeti Múzeum Levéltárában. Míg a szorosan vett «saládi levéltárakat ma is a család őrzi. 26 Fasc. 47. Nr. 3. 27 C-csoport, 364. sz.