Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára

AZ ÁRVÁI KÖZBIRTOKOSSÁG LEVÉLTÁRA 241 a legterjedelmesebb történeti adattár, egyben a legértékesebb történeti adatokat is tartalmazza. Igen nagy kár tehát, hogy éppen ezek az iratok részesültek a legtöbb családi levéltárban a legmostohább elbánásban és ma is a legtöbb helyen rendezetlenül hevernek, minden segédeszköz nélkül, tehát a kutatónak, ha egyáltalán hozzájuk fér, igen fáradságos munkája van velük. Az árvái közbirtokosság levéltára e tekintetben szerencsés kivétel, mert Andreánszky, majd az utána következő levéltárnokok, amint fentebb ismertettük, ezt az anyagot is szépen rendezték. Igen sok e levelek között a családi levél, itt is egy jó rész Nyáry Krisztina és Thurzó Imre gyermekeinek a sorsára vonatkozik, szép számmal találhatók közöttük meghívók, de találhatók királyi mandátumok ós más hivatalos iratok is. A sok levélíró közül álljanak itt a következő nevek: Balassák, ítévayak, Dersffyek, Pongráczok, Czoborok, Forgáchok, Perényiek, Ulésházyak, Szunyoghok, Nyáryak, Kubinyiak, Dóczyak, Nádasdyak, Széchyek, Esterházy Miklós, Telekessy Mihály, Tschernembl Erazmus osztrák ós Zierotin Károly morva államférfiak, Lépes Bálint püspök, Kolonics Szigfrid, Pázmány Péter, Rimay János, Básta, a végek kapitányai és egyéb vezérei, felvidéki városok ós megyék stb. stb. Sok levél van Thurzó Györgytől nejéhez és viszont, valamint Thurzó György lányaitól szüleikhez. 6. Itinerariumok. Thurzó Györgytől az 1596., 1604., 1607. és 1612. évekről négy eredeti, 1597-ről pedig egy másolat, ós Imrétől 1617-ről egy darab eredeti ítinerarium maradt ránk. (225. fasc.) Tulajdonkópen naplók, családi krónikák e naptárfeljegyzések, mert nem a nagy, a kort mozgató eseményeket örökítették ezekben meg, hiszen ezek más úton is fennmaradtak, hanem a kisebb jelentőségű, magán- és családi természetű dolgokat jegyezték e naptárakban föl. Hol járt az úr, kiknél szállt meg, kiknél tett látogatásokat. Be vannak jegyezve az úti benyomások, amelyek közül igen szép Thurzó György 1597. évi velencei útjának a leírása, családi örömök ós családi események, lakodalmak, születések ós keresztelők, valamint az elhalálozások és temetések. A bejegyzések rövidek, olykor sajátkezűleg történtek, máskor az úrral utazó belső familiáris eszközölte azokat. A nyelv rendesen latin, de főleg Thurzó György gyakran ír magyarul is, A meglevő itinerariumok között legrészletesebb Thurzó Imréé, míg Györgyé meglehetősen hiányosak. DR. ILA BÁLINT.