Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára
AZ ÁRVÁI KÖZBIRTOKOSSÁG LEVÉLTÁRA 235 Mivel a közbirtok nagyobbik része ma már a cseh államé, így az a levéltárra is igényt formált ós azt a prágai földmívelésügyi minisztériumban szókelő „Csehszlovák földmívelésügyi állami levéltár" (Öeskoslovensky sátní archív zemédélsky v Praze) felügyelete alá helyezte. Kutatási engedély iránti kérvények ide intézendők. II. A levéltár anyaga. Bár a levéltár mai anyagáról igen általános áttekintést ad a fentebb leírt elenchus-beosztás is, mégis szükségesnek látszik, hogy az értékes iratanyagot, főleg a nagy köz- és kultúrtörténeti értékkel bíró missiliseket kissé részletesebben ismertessük. Elengedhetetlen ez már azért is, mert az árvái levéltár iratai irodalmunkban, eltekintve Kubinyi értékes kiadványaitól, 31 ismeretlenek ós bizony ma elég körülményes ide a kutatási engedély elnyerése. Az anyagot bizonyos tartalmi csoportosítás alapján ismertetjük, ez a szempont látszott ugyanis a legcélravezetőbbnek. 1. Birtokjogi iratok. Ide tartoznak a javak birtoklási alapjaira vonatkozó adomány- és határlevelek, az összes határperekben kelt iratok, az egyes földesúri községekben levő curiális telkek összeírása, ezek birtokosai és a compossessoratus között folyó, pörök, a hegyi legelők és erdők határjáró levelei. (1., 155—161. fasc.) E privilégiumok nagyrésze ma itt csak egyszerű másolatban, vagy káptalani hiteles kiadványban van meg, az eredetiek bekerültek a kamarához. Hiányzanak közülük a Biccsére vonatkozó iratok, amelyek még 1627ben Esterházy Miklóshoz kerültek, aki Thurzó Imre özvegye, Nyáry Krisztina kezével Biccsét is megkapta. Lietava irataiból csupán tótnyelvű inventáriumok maradtak meg (1600— 1620) és néhány borjegyzék. (179. fasc.) Igen értékesek a különböző határlevelek ós határpörök, mert ezekben rendesen a birtoklás alapja is meg van örökítve. Különösen nagy figyelmet érdemelnek az árvái birtokokkal szomszédos kisnemes családok és községek és a közbirtokosság közötti határperek31 Thurzó György levelei nejéhez. 2 k. Bpest, 1876.; Bethlenfalvi gr. Thurzó Imre, Bpest, 1888. (Tört. Életrajzok.) s a már id. Árva vára. Ugyancsak ő közölt a Századokban több értékes missilist. E két utóbbi feldolgozás, de elsősorban az árvái anyag felhasználásával. Újabban Wíadisíaw Semkowicz lengyel tanár közölt innen Felsőárvára településtörténeti adatokat: Mater jaly zrodlowe do dziejów osadnictwa górnej Orawy. 1. k. Zakopane, 1932. Nakladem Múzeum Tatrzanskiego w Zakopaném. — Találunk innen közölt adatokat elszórtan a Történelmi Tár köteteiben is.