Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. IIa Bálint: Az árvái közbirtokosság levéltára

236 DR. ILA BÁLINT ről fennmaradt iratok, így az Abaffy, Bajczy, Csaplovics, Dávid, Gusith, Kubinyi, Medveczky, Platthy, Wilcsek, Zmesskál stb. családok ós Malatina, Lucska, Dubova, Kubin stb. községek határperei. (1442—1830. 36. fasc.) E perekből csaknem mindig kiviláglik a család birtoklásának kezdete, a birtokszerzés módja és jogi alapja. Így megtudjuk, hogy az Abaffyak, Bajczyak, Gusithok stb. a Thurzóktól kapják birtokaikat, mint ezek familiárisai, míg a többiek birtoklása még régebbi keletű. E levelek egy része szintén későbbkori egyszerű másolat, ami azonban történeti értékükből nem von le semmit. Értékes bizonyítékok ezek a Thurzók telepítő tevékenységére is, hogy mennyi lakatlan és irtatlan területet népesítettek be részben birtokadományok, részben soltészségek révén. E határiratokban rengeteg a települési, népesedési és nemzetiségi adat úgy a nevekben, mint a határjelekben. Az erdők és hegyi legelők iratai községek szerint és ezeken belül időrendben vannak összerakva, olykor az egyes községek iratait bekötött könyvekbe bemásolták a biztosabb konzerválás céljából. (1612—1830. 37—42. fasc.) Ide kell vennünk az árvái uradalomból elzálogosított részek ügyében kelt iratokat és összeírásokat. Andreánszky ezeket is helységek szerint rendezte. Belőlük igen változatos kép rajzolódik fel előttünk a soltészsógekre és curiális telkekre. (1609—1830. 68—69. fasc.) 2. Jobbágyügyek és úrbéri iratok. Közöttük kétségtelenül legértékesebbek az urbáriumok és egyéb úrbéri összeírások. (70., 74. fasc.) A legrégibb ránkmaradt urbárium Thurzó Imre rendeletére 1619-ben, egy másik gróf Erdődy utasítására 1677-ben készült, több készült később, a 18. században. A legrégibb urbárium valóságos telekkönyve az árvái uradalomnak és tulajdonképen a Thurzó György korabeli állapotokat írja le. Nem elégszik meg a szolgáltatások feljegyzéseivel, hanem megyjegyzi azt is, hogy a szolgáltatásokat ki, mikor és milyen alapon állapította meg. A megállapítás a legtöbb esetben Thurzó György nádortól ered. Be vannak jegyezve ezenkívül a helység soltészének a neve, jobbágytelkeinek száma, a földesúrral szemben fennálló összes kötelezettségei és sok esetben az is, hogy van-e a helységnek temploma és az mikor épült. Az általános úrbéri iratok, az egyes javak úrbéri összeírásai és úrbéri szabályozásai, robotváltságszerződések, a soltészekkel kötött megállapodások mind azt a viszonyt jellemzik, amely a compossessoratus és jobbágyai között fennállott. (1659—1820. 71—73., 75—79. fasc.) A H-elenchus foglalja magába a jobbágytelkek telekkönyvi.