Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok
i 182 BITTNER LAJOS találtam; áldom a Gondviselést, amely osztályrészemül adta, hogy egy. Arneth, egy Winter nyomdokaiba léphettem s ezeknek a kiváló férfiaknak megkezdett művét, ennek az elsőrangú, egyetemes jelentőséggel bíró intézetnek modern szellemben való kiépítését, még ha oly szerény mértékben is, hűsége« és önzetlen munkatársak segítségével folytathattam". E szavakban jelöli meg az Állami Levéltárban kifejtett munkásságának főirányait, amelyeket az iratállagok egyetemes jelentősége ós a levéltárnak, mint tudományos intézménynek jellege eléje szabtak. E folyóirat olvasói előtt fölösleges a levéltári állagok egyetemes voltát bővebben fejtegetni. 40 Az 1749-ben szervezett Állami Levéltár, 41 amely eleinte csupán az osztrák hercegi s a cseh korona-levéltár mintegy 13.000 oklevelét foglalta magában, e szerény kezdetből a német-római birodalom, az államkancellária s a külügyminisztérium, a lotharingiai ház, az olaszországi s németalföldi Habsburg-tartományok központi kormányszékei, az udvari hatóságok, a kabinetiroda, a központi véleményező szervek, a salzburgi, trienti s brixeni egyházfejedelemségek, számos kolostor és egyéb levéltárképző személyek levéltárainak átvételével a levéltári állagok hatalmas gyüjtőmedencéjévé vált, úgy hogy Károlyi igazgatósága idején hozzávetőleg 70.000 oklevelet ós több mint 80.000 iratcsomót és kötetet foglalt magában. Bár azzal a törekvéssel, amelyet különösen báró Hormayr 42 és közvetlen utódai képviseltek, hogy a levéltár az egész monarchia központi levéltárává fejlesztessék, a XIX. század derekán felhagytak és az 1884. évi magyar delegációnak hasonló célokat szolgáló kezdeményezéséből 43 is csak kevés valósult meg, az Állami Levéltár a történeti fejlődése adta alakjában mégis gazdag tárháza a történeti forrásanyagnak, mivel az már Károlyi igazgatósága idején majdnem 1100 évre terjedő korszakot (816—1900), területileg majd az egész ismert vilá40 Az Állami Levéltár anyagának tagozódásáról Gross Lothárnak, Szekfű Gyulának és Miskolczy Gyulának a cikkei nyújtanak tájékoztatást a Levéltári Közlemények 1923., 1924., 1926. és 1927. évi köteteiben. 41 Winter, G.: Die Gründung des Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Archiv für österreichische Geschichte, 92. k. 1. kk. 43 Az eddigi Hormayr-életrajzok (V. ö. Robert, A.: L'idée nationale autrichienne et les guerres de Napoleon. L'apostolat du Baron de Hormayr et le salon de Caroline Pichler. Paris, 1933.) keveset foglalkoznak Hormayrnak, mint az Állami Levéltár igazgatójának (1808—1813.) működésével, mely az Archivführer (V. ö. a 4. jegyzettel) keretében mé£ kimerítőbb ismertetésre fog találni. 43 Reinöhl, F. i. h.