Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 3–4. - Értekezések - Dr. Bittner Lajos: Károlyi Árpád, a levéltárnok

KAROLYI ÁRPÁD A LEVÉLTÁRNOK 183 got, tárgyi vonatkozásban pedig a politikának s közigazgatásnak, a gazdasági életnek s a művelődésnek majd minden ágazatát felölelte. Károlyi, mint igazgató a levéltárat a kabinetiroda, a külügyminisztérium ós az udvari hatóságok levéltárainak fontos részeivel egészítette ki. Károlyi említett lemondó levelében joggal utalt az Állami Levéltár tudományos jellegére. Az eredetileg csak közigazgatási célok szolgálatára létesített intézményt már Kaunitz herceg és utódai tudományosnak tekintették.** Ugyanigy kifejezetten tudományos intézetnek minősítette Metternich herceg is egy, a császár által jóváhagyott és 1840 július 17-én kelt előterjesztésében,*

5 amely minősítés később is több ízben kifejezést nyert.*

6 A „tudományos intézmény" fogalmának, véleményünk szerint, három ismérve van: 1. a tisztviselők tudományos előképzettsége; 2. hivatalos ügyeknek tudományos szempontok szerint való elintézése; 3. tudományos munkásság, s tudományos kiadványok előkészítése az intézet és egyes tisztviselői által. Ami a levéltári tisztviselők tudományos előképzettségét illeti, elmondhatjuk, hogy a levéltári szolgálat az Állami Levéltárban annak alapításától (1749) kezdve szinte kizárólag főiskolai képzettségű személyek számára volt fenntartva. Ezenfelül kezdettől fogva megköveteltek különleges tudományos szakismereteket, amelyek azonban csak gyakorlati és irodalmi működéssel voltak megszerezhetők, minthogy ily célú tanulmányi szervezet csak 1854-ben létesült. Emellett a levéltári szolgálat szempontjából különösen számbajövő előismeretek természetének, kiváltképen pedig a történelmi segédtudományoknak fogalma is meglehetősen tisztázatlan volt. Figyelemreméltó azonban, hogy éppen az Állami Levéltár már korán (1840) kezdeményezte a történeti segédtudományok tanszókének szervezését a bécsi egyetemen és hogy ebből a felfogásból már abban az időben külön levéltárnoki szakvizegát vezettek be.

4T A további fejlődés azonban egy** 1779-ben írja Kaunitz: A levéltár igazgatójává „a legtudósabb, a történelemben, a diplomatikában, közjogban, stb.-ben legjártasabb férfiút" kell kiválasztani, aki csak Németországban található. Winter i. h. 66. 1. 45 V. A. 17/1840. 46 V. A. 198/1857.; továbbá a külügymin. által az 1885. évi magyar delegáció elé terjesztett emlékirat, Reinöhl i. h. 225. 1., s a báró Aehrental felterjesztése 19,07 szeptember 22-röl (Administr. Registratur des Minist. des Äussern F. 4. Revirement 117. 47 Bittner, L.: Ein vormärzlicher Plan zur Errichtung einer Arehivschule. Mitteilungen des Inst, für österr. Geschichtsf. 41. k. 273. 1.