Levéltári Közlemények, 11. (1933)
Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Ismertetések - Pleidell Ambrus: Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, tudományos intézetek, tanintézetek, bizottságok, tanácsok, tudományos és művészi társulatok, közművelődési egyesületek évkönyve. VI. köt. (1930–1931) / 160–162. o.
160 ISMERTETÉSEK ilyen törekvések a levéltárnokok és könyvtárnokok 1910. évi brüsszeli nemzetközi kongresszusán merültek fel. A világháború után egyrészről a „Comité international des Sciences Historiques", mely 1929-ben levéltári comissiót állított fel, másrészről pedig a Népszövetség mellett Genfben működő „Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága" vette munkába a levéltárügy nemzetközi problémáit. A nemzetközi adatgyűjtés már meg is indult s a közeljövőben további technikai kérdések kerülnek sorra. A levéltári katalógus és az egységes levéltári terminológia problémái is előtérben vannak. Csak örülni lehetne, ha ilyen kérdésekben a nemzetközi együttműködés tényleges eredményeket érne el, azt hisszük azonban, hogy a jelenlegi európai fejlődés a nemzetek közös együttműködésének elmélyítésére vérmes reményeket a közeljövőre nem nyújt. A kötet még számos kisebb-nagyobb, a magyar szakirodalmat már kevésbbé érdeklő tanulmányt közöl. DR. SZABÓ ISTVÁN. Magyar Minerva. A magyarországi múzeumok, könyvtárak, levéltárak, tudományos intézetek, tanintézetek, bizottságok, tanácsok, tudományos és művészi társulatok, közművelődési egyesületek évkönyve. VI. kötet (1930—1931). Kiadja az Országos Könyvforgalmi és Bibliográfiai Központ. Budapest, 1932, 8°, IX -f 976 1. Régóta érzett hiányt fog pótolni a Magyar Minervának dr. Pasteiner Iván szerkesztésében, csinos kiállításban megjelent legújabb kötete. Az V. kötet még a világháború elején látott napvilágot, azóta pedig a magyar tudományos intézetek számában és szervezetében, részben a trianoni békeszerződós következtében, részben: a világháború utáni magyar kultúr- és tudománypolitika következtében olyan változások állottak be, hogy a Magyar Minerva utolsó kötete gyakorlatilag teljesen használhatatlanná vált. Ezt mi sem bizonyítja inkább, mint az a tény, hogy Magyarország 824 muzeális gyűjteményéből és 787 könyvtárából 444 muzeális gyűjtemény és 366 könyvtár veszett el a trianoni békeszerződés következtében, s ha a levéltárakra vonatkozólag is állnának ilyen adatok rendelkezésre, itt még nagyobb százalékú veszteséget lehetne megállapítani; ezzel szemben viszont Csonka-Magyarország területén ma 1276 muzeális gyűjteménnyel és 587 könyvtárral több számolható, mint a Magyar Minerva V. kötetének a megjelenése idején. S ez utóbbiaknak nagyrésze — megfelelő nyilvántartás hiányában — a tudomány számára eddig