Levéltári Közlemények, 11. (1933)

Levéltári Közlemények, 11. (1933) 1–2. - Ismertetések - Szabó István: Archivalische Zeitschrift, dritte Folge, 8. Bd. (1932) / 157–160. o.

ISMERTETÉSEK 159 e esetleg feltételekhez kötötten fekvő magánlevéltári anyag­nak mi a jogi helyzete. Itt arra az eredményre jut, hogy a letevőknek az anyag nyilvánosságát korlátozó feltételei nem haladhatják túl a szerzői jogvédelem törvényes idő­tartamát. Éles jogi elemzéssel fejtegeti a magántulajdonban levő anyag helyzetét az állami védelem jogának szempontjá­ból. Álláspontja az, hogy magánjogi úton nem kínálkozik mód az állam jogának érvényesítésére. A megoldást tehát közjogilag kell keresni s itt mindjárt található két rokon közjogi intézmény: a kisajátítás és a műemlékvédelem. A legközelebbi utat az utóbbi továbbfejlesztése nyújtaná s ebben az irányban az összeomlás után már történtek is lépé­sek, 1 arra azonban a szerző sem számít, hogy a kérdés ezen az úton a közeljövőben végleges nyugvópontra jut. Axel Linvald tollából kitűnő ismertetést olvasunk Dánia fejlett levéltári szervezetéről, mely a modern levéltárpolitika követelményeinek szempontjából fölötte áll nagy nyugati kultúrországok levéltári szervezetének is. A mai dán levéltári szervezet az 1889. évi törvényes szabályozáson alapul. Az ország összes állami levéltárai egy nagy, hivatali keretül szolgáló levéltárban, az Országos Levéltárban vannak egye­sítve. E keretben foglal helyet a Főlevéltár, mely az ország központi hatóságainak levéltárait gyűjti s a tartományi levéltárak (4), melyek a helyi hatóságok iratait foglalják magukban. A fővárost kivéve, melynek külön levéltárát meg­hagyták, az önkormányzati hatóságok (városok, községek) kötelesek beszolgáltatni levéltári anyagukat. Hasonló köte­lezettség nehezedik a városi egyházközségekre, a püspöki hivatalokra, alapítványi hatóságokra s a magasabb isko­lákra. Míg ezek az 50 évnél régibb, a bíróságok már a 30 év­nél idősebb iratanyagaikat is beszolgáltatják. Beszolgálta­tási kötelezettség terheli továbbá a körorvosokat, az ipar­testületeket (céhek) stb. s az államnak a közhatósági ügy­menetben képződött anyagára való joga törvényesen bizto­sítva van. Ismerteti a szerző a levéltárak ugyigazgatasat-, hivatali szolgálatát, a selejtezési rendet s a kiváló dán levél­tári kultúrát külső szemlélőnek is méltóan kifejező újabb levéltári építkezéseket. Nálunk is jogosan számíthat figyelemre Heinrich Otto Meisnemek a beszámolója azokról a törekvésekről, melyek a levéltárügy nemzetközi szervezésére irányulnak. Az első 1 V. ö. Lev. Közi. 1928. 315.

Next

/
Thumbnails
Contents