Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Herzog József: Magyar levéltári terminológia / 1–11. o.

8 DR. HERZOG JÓZSEF maradtak ránk, még számos más, ilyen természetű könyv, pl. formulákönyv, címkönyv stb., avagy más, ugyancsak a belső ügyvitelt elősegítő feljegyzés járulhat. * Hozzávetőleg a XVIII. század negyedik évtizedétől kezdődőleg, a régi rendszerű levéltárak sorozataiban, egyre gyakrabban fordulnak elő olyan jelenségek, amelyek azt tanúsítják, hogy annak alapelvével, az iratok természetével szemben az iratok tartalmi összefüggése kezd érvényesülni. Ilyen jelenségek például, hogy egy, az iratok természete szerint alakult sorozatból, a tartalmi összefüggés alapján, külön sorozatok váltak ki vagy, hogy egy sorozatba az oda tartozó irat mellé, a tartalmi összefüggés alapján, egy olyan iratot helyeztek el, amely természete szerint más sorozatba tartozik. A régi rendszerben mutatkozó ezek a rendelleneségek annak a nagy változásnak előjelei voltak, amely a század

1 második felében beállott azzal, hogy az addigi rendszer alapjául szolgáló, az irat tartalmától elvonatkoztatott természetének fogalmát végképen háttérbe szorította az ügyirat fogalma, amelyben éppen a különböző iratoknak eddig tekintetbe nem vett, az iratkezelés során meg nem bontandó, szoros tartalmi egysége jutott kifejezésre. Az új fogalom érvényesülésével a beérkezett iratok, a fogalmazványok és olykor a belső ügyviteli iratok közül is egynéhány, pl. a vélemény ívek, amennyiben egy-egy ügyre vonatkoztak, úgy, amint ennek tárgyalásakor együtt voltak, az elintézés után is egy-egy ügyiratként együtt maradtak, ami által a régi sorozatok végképen megszűntek. Az ügyirat fogalmán alapuló ezekben az újabbaknak mondható rendszerekben az ügyirat fogalmát létrehozó tartalmi összefüggés gyengébb vagy erősebb érvényesülése két típust eredményezett. Az első típusú rendszerben a tartalmi összefüggés csupán az ügyiratot hozza létre, de további hatása nem volt, aminek következtében a régi rendszer sokféle sorozata helyébe egyetlen egység lépett, amelyben az egyes ügyiratok évfolyamonként iktatószám szerint fekszenek. E legegyszerűbbnek tekintendő rendszertől lényegesen különbözik a második típus, amelynél a tartalmi összefüggés az ügyirat létrehozásán túl is hatott, és pedig olyképen, hogy a hasonló tartalmú, pl. városi, gazdasági, rendészeti ügyiratokból osztályokat ( departarnenta — Departamente) s ez osztályokon belül az egy-egy ügyben, egy éven belül kelet-