Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: Tolna vármegye levéltára / 67–91. o.

70 DR. FÖGLEIN ANTAL A vármegyének ebben az időben nagy gondott okozott iratainak fogyatékossága, amely főleg a Baranya vármegyével határos terület, többek között Kozár helység hovatartozásának megállapítása szempontjából volt nagyfontosságú a vármegyére nézve. Megbízta tehát Gyurekovicsot, hogy a szomszédos káptalanokban kutasson ezen iratok után és erre az időre 5 forint napidíjat szavazott meg részére. Gyurekovics sokat járt-kelt és fáradozott ezen ügyben. Járt Bécsben és Pozsonyban is.

15 Ebben az időben egy írnokot találunk mellette, Barbacsy Györgyöt, aki az ekkor még elég kis terjedelmű levéltár iratait kezelte és azok összeírására vállalkozott; ezért a vármegye a fizetés nélküli esküttjei sorába választotta. Utóbb, hogy a sok írásbeli munkájáért némileg megjutalmazzák, egy máriást szavaztak meg részére napidíjul.

16 Majd 1721-ben, miután már három éven át kezelte a vármegye iratait és azokat „nem hanyagolta el", 12 forintot kapott jutalmul.

17 A felvidéki vármegyékben már a XVII. század legelején megszervezett vicenotariusi tisztséggel Tolna vármegyében 1732-ben találkozunk legelőször. Perczel József volt a legelső vicenotarius,

18 aki az ekkor már állandóan betegeskedő Gyurekovics helyett a notariatus ügyeit egyedül intézvén a levéltár felelős őrzője is volt. Rövidesen, Gyurekovicsnak még azon évben bekövetkezett halála után, 1733 január 7-én Perczel lett a főjegyző.

19 1737-ben ugyanő alispánná választatván, utódja a notariatusban Hrabovszky Sándor lett.

20 Közben mindinkább érezhetővé vált annak szüksége, hogy a levéltár egy állandó, biztos és központi fekvésű helyen őriztessék. Tolna vármegyének, ahol eddig városok nem tudtak kialakulni, állandó központja sohasem volt. A török hódoltság előtti századokban legtöbbször Tolnavár vagy Kölesd volt a nemesség gyűlésező vagy ítélkező helye, A XV. században azután — miként ezt Kammerer kimutatta,

21 — Csernyéd volt ez a gyűlésező hely, ahol állítólag már székháza is lett volna a vármegyének.

22 Csernyéd azonls U. o. 1720 :485—487., 499, 510. 1. 18 U.o.l720:489., 769. 1. 17 ü. o. 1721: 16.1. 18 U. 0.1732:52.1. 19 U. 0.1733: 84.1. 20 TJ. 0.1738: 237., 296. 1. 21 Kämmerer Ernő dr.: „Csernyéd". (Különnyomat. Szekszárd, 1908.) 22 Ezt kizártnak tartjuk. A királyi vármegyének központi székháza még nem volt. A központi székházak első nyomait az autonóm vár-