Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Föglein Antal: Tolna vármegye levéltára / 67–91. o.

TOLNA VÁRMEGYE LEVÉLTÁRA 71 ban a hódoltság alatt teljesen elpusztult. Ma már a helye is alig állapítható meg. Amint a hódoltság utáni vármegye kialakulása közben a gyűléseit megkezdte, eleinte a katonaság által lakhatóvá tett, aránylag még a legtöbb kényelmet nyújtó és élelmezési viszonyainál fogva is legszerencsésebb Simontornyán gyűlt össze az az egy-két nemes és a tisztikar. Utóbb azonban Simontornyán kívül Pakson, Tolnán, Szekszárdon, Pincehelyen, Földváron, Tamásiban, sőt miként erről a protocollumok tanúskodnak, Nagy- és Kisszékelyen, Bölcskén, Iregen, Medinán, Várallyán, Dorogon, Tevelen, Kajdacson, Aparon és Bátaszéken is tartottak közgyűlést és kisgyűlést ós így a főjegyző ós az egyes tisztviselők az egész vármegyén végig hordozták a vármegye protocollumát és iratait. Nincs kizárva, hogy a kialakuló vármegye 1713 előtti iratainak nagy része ezen idő alatt kallódott el. Érezte is a vármegye, hogy ezt az örökös ide-odavándorlást nem lehet állandósítani. Megfelelő központ után nézett tehát. Ügy találta, hogy e célra Simontornya lenne a legalkalmasabb helység ós 1719 június 17-i közgyűlésén kimondta, hogy gyűléseit ezentúl mindig itt fogja tartani; kivéve, ha a hadifőcommissarius úr nem lenne más véleményen és nem inkább Szekszárdra kívánná összehivatni az Universitast.

23 S minthogy a vármegyének még nincs székháza, kimondta, hogy Simontornyán telket szerez és ott házat is épít magának.

24 E célból többször felkérte az ottani földesurat, Styrumb grófot, hogy engedje meg a székház felépítését ; de a büszke gróf eleinte még válaszra sem méltatta .a vármegyét.

25 Utóbb megjött ugyan a felelete, de ebben is megtagadta a kérelmet.

26 Erre a vármegye az ifjú Eszterházy József grófhoz fordult, aki látván, hogy a „protocollumi s más írási a nemes vármegyének veszedelemben forognának", már ezekre való tekintettel is megengedte, hogy a vármegye az uradalmához tartozó Pincehelyen építse fel a székházát — biztosítván természetesen a gróf földesúri jogát — és a székház céljára felajánlott egy telket is.

27 A vármegye örömmel vette a gróf ajánlatát. Bizottságot küldött ki az épület tervének elkészítésére. Tevelen 20.000 tégla égetését megyéknél a törokmentes Felvidéken és itt is csak a XVII. század közepén találjuk. 23 Várm. protoe. 1719: 403. 1. 34 U. 0.1719: 418., 419.1. 25 U. 0.1719:462.1. ; ' 26 U. 0.1720:467.1. 27 U. o. 1720: 462., 468., 479—482. 1.