Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.

40 DR. ILA BÁLINT A rendezés teljesen praktikus célt szolgált, azt t. i.» hogy a levéltár könnyen áttekinthető legyen ós az esetleg; szükséges iratok könnyen és gyorsan megtalálhatók legye­nek. Ezért Thurzó Imre az anyagot úgy rendezte, hogy az­egy ügyre, tárgyra vagy birtokra vonatkozó összes adatok, illetve iratok ugyanabba a zsákba kerüljenek. Természetesen ez a csoportosítás szélesebb alapokon történt .és mivel nem lehetett és nem is lett volna szerencsés, minden kisebb, mond­juk pörös ügynek új zsákot felfüggeszteni, az egyes kisebb, de hasonló természetű iratanyagot egy zsákba összevonta. így találjuk pl. a Kolonics Szigfrid, Balassa Zsigmond ós Homonnay Drugeth György által okozott zavarokra vonat­kozó iratokat együtt, 151 vagy pl. Thurzó dunáninneni fő­kapitánysága idejéből a király, a főherceg és mások által hozzáintézett levelek nyertek ugyanabban a zsákban elhelye­zést. 152 A már előbb is Lietaván őrzött privilégiális anyag: elhelyezésén Thurzó nem változtatott, legföljebb az újabb darabokat helyezte a régi zsákokba, a biccsei kancelláriából átszállított anyagot pedig új zsákokba rakta. 133 Hogy pedig: minden zsákról azonnal meg lehessen állapítani, hogy milyen iratokat tartalmaz, a zsákokat jelző hártyalapokkal látta el, amelyek a zsákokra feltűnő helyen rá voltak varrva. A zsákok jelzésére azt az ebben az időben általános rendszert használta, hogy egyes, kettős, hármas stb, latin betűkkel je­lölte meg őket, A jelző betű volt a hártyalap alsó részén ós fölött© egy mondatban meg volt mondva, hogy mire vonat­koznak a zsákban levő iratok. 154 A zsákok a kincstárban négy sorban voltak felakasztva, valószínűleg olyképen, hogy a falakba erősített, akasztószegekkel ellátott rudakon füg­göttek. A zsákok persze nem voltak egyforma nagyságúak, már a dolog természeténél fogva sem, hiszen nem egyszerre 151 Ff capsa. 152 Mm capsa. 153 Sem a leltárból, sem az egyes zsákok tartalmából nem állapít­ható meg azonban, hogy milyen zsákok voltak meg már Thurzó György előtt, melyeket függesztett ő maga fel és melyeket fia a regesztráeió alkal­mával. A levéltár régebbi rendjére így tehát semmi következtetést nem vonhatunk. 154 A regesztráeió alkalmával ezeket a hártyalapocskákat egyöntetűen készítette el Gyurcsánszky. Az F és Hhh capsák jelzőhártyája ránk maradt Fasc. 32. No. 50. és 51. jelzet alatt. A rajtuk látható lyukakban levő zsineg­maradványok kétségtelenné teszik, hogy a zsákokra rá voltak kötve. Külön­ben e két hártyalap is kétségtelen bizonyítéka annak, hogy a zsákok nagy­sága igen különböző volt, az egyik lap esaknem kétszer akkora, mint a másik.

Next

/
Thumbnails
Contents