Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.
A THURZÓ CSALÁD LEVÉLTÁRA 41 és egyenesen erre a célra készültek. 155 Abban az esetben pedig ha az egy zsákba szánt iratanyag ebbe nem fért bele, melléje ugyanaz alatt a betű alatt kisebb zsákokat függesztettek. Ugyanez volt az eset akkor is. ha valamelyik zsák később megtelt. 156 Hogy pedig a zsákok között is egészen könnyű legyen a tájékozódás, minden sornak első és utolsó zsákja színes, a közbeeső zsákok pedig rendes színűek voltak. Miután így Thurzó a levéltári anyagot rendezte, az egészről leltárat („index") vett fel, amelynek első, eredeti példánya minden bizonnyal saját kézírásával is készült. Ez azonban nem maradt ránk, csupán ennek egy későbbi másolata Gyurcsánszkytól. 3 " 7 Igen valószínűnek tartjuk, hogy ez a leltár a levéltárnak az első igazgató kezeihez történt átadása alkalmából, 1627 után készült és így megállapíthatjuk belőle, hogy az utolsó hat zsákot már részben a regesztráció végrehajtása, részben pedig Thurzó Imre halála után függesztették fel. A beérkező ós a rendes ügymenetből kikerülő iratok íasciculusokba kötve kerültek a zsákokba és vannak arra is adataink, hogy a fasciculusok futószámokkal vagy betűkkel voltak megjelölve, de ez a jelölés nem állandó. 158 Olykor találtunk rá esetet, hogy a fasciculusokon belül az egyes darabok meg voltak számozva, de ez is nagyon ritka, 159 ezekre vonatkozóan adatainkból semmi pozitívet nem lehetett megállapítani. Az bizonyos, hogy az egyes darabokra semmi levéltári jelzetet nem írtak, ami azt eredményezte, hogy ha egy darabot valamelyik zsákból kivettek, nem igen lehetett pontosan visszahelyezni. Csupán egy-két kivételt találunk ez alól. 100 155 Különböző nagyságú zsákokra mutat az a körülmény is, hogy az első sorban 19, a másodikban 18, a harmadikban 25, a negyedikben pedig 20 zsák volt. 156 pp pPj gggg capsák. 157 A capsákon alkalmazott hártyafeliratokból kitűnik, hogy a regesztrálásnál, annak technikai részénél Gyurcsánszky György 'segédkezett Thurzó Imrének. Ebből viszont következtethetjük, hogy Thurzó a levéltár kezelését teljesen Gyurcsánszkyra bízta, mivel ez így ismerte a regesztrálás alapelveit és a zsákok között is jól kiismerte magát. Thurzó halála után, majd az igazgató mellett is az ő felügyelete alatt állott a levéltár és az új anyagot tartalmazó utolsó zsákokat is ő függesztette fel. Fasc. 32. No. 15. 158 V. ö. Pasc. 32. No. 3., 7., 8., 15., 21., 29. stb. 159 V. ö. a 115. jegyzetet és az Lili capsát. 160 Amint Herzog József megállapítja, a magyar kamarai levéltár XVII. század végén történt rendezésének is az volt az egyik legfeltűnőbb hibája, hogy a levéltári jelzet az iratokra magukra csak a legritkább eset-
