Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Paulinyi Oszkár: Historische Blätter, H.4–5. (1931–1932). Archivalische Beilage der Historischen Blätter, H. 1. (1931) / 335–340. o.

ISMERTETÉSEK 339 Wittrock Georg: „Gorcakow, Ignatiew und Suwalow. Verschiedene Richtungen in der äusseren Politik Russlands 1876— 1878" (5. füz., 61—144. 1.). A tanulmány főként a volt közös külügyminisztérium irataira — elsősorban Langenusnak, a monarchia pétervári követének jelentéseire —, a német külügyi hivatalnak még csak válogatva rendelkezésre bocsátott irataira és a pétervári német nagykövetnek, Schweinitz tábornoknak az emlékirataira támaszkodik. Ezek tükörképéből igyekszik közelebbről megvilágítani az 1876—78. évi Balkánválság egyes mozzanatait. A hatalmak viszonyának általános ismertetésére csak annyiban terjed ki, amennyiben ez az összefüggések megértéséhez feltétlenül szükséges. Bevezetőben kimerítően ismerteti Langenusnak s Schweinitz tábornoknak a véleményét az orosz hivatalos körök felfogásának és a közhangulatnak az alakulásáról az 1876. év elején. Majd a következő mozzanatokkal foglalkozik behatóbban: Bismarck elutasító magatartása ama London részéről megnyilvánuló óhajjal szemben, hogy Berlin tegyen közvetítő lépéseket Oroszországnál; Bismarcknak ugyancsak elutasító álláspontja Gorcsakow ama kívánságával szemben, hogy Berlin kezdeményezze a három szövetséges hatalom minisztereinek konferenciáját; az orosz diplomácia fáradozásai a monarchia semlegességének biztosítása érdekében; az orosz diplomácia indiszkrét besúgása Londonban e szerződés létezéséről s Andrássy védekezése az ebből kifolyólag angol részről emelt kétszínűség vádjával szemben; végül Gorcsakow visszavonulásának az előtérbe került eshetősége s Ignatiewnek, illetőleg Suwalownak a kilátásai örökének elnyerésére. Az Archivbeilage megjelent első füzetének közleményei: Stowasser H. Otto: „Inventar des Schlossarchivs Jaidhof bei Gföhl" (24. 1.) és Kleiner Viktor: „Die Urkunden des Stadtarchivs in Bregenz, I. Teil" (120. L). A két közlemény közül az első magyar szempontból is figyelmet érdemel. A jaidhofi uradalom ugyanis egy időben a Sinzendorf grófok kezén is volt. S e birtoklás idejéből visszamaradtak az uradalom levéltárában nemcsak a Sinzendorf grófoknak a családi iratai, hanem oly iratok is, amelyek a család egyes tagjainak hivtali ténykedéséből jöttek létre. Így elsősorban I. Lipót kamaraelnökének, a visszaélései miatt is nagy hírre szert tett Lajos Györgynek és fiának, Fülöp Lajosnak iratai, ki mint udv. kancellár a monarchia külpolitikájának egyik legjelentékenyebb irányítója volt III. Károly király uralkodása idején. A közelebbi magyar vonatkozások tekintetében a Századok 1932. évfolyamának 120. lapján közölt ismertetésünkre 22*