Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Paulinyi Oszkár: Historische Blätter, H.4–5. (1931–1932). Archivalische Beilage der Historischen Blätter, H. 1. (1931) / 335–340. o.

338 ISMERTETÉSEK Hübnernek a magyar konzervatívokkal folytatott — s bukását okozó — tárgyalásaira vonatkozó feljegyzései tarthatnak figyelemre számot. Reinöhl Fritz: „Aus dem Tagebuch der Erzherzogin Sophie" (4. füz., 109—136. 1.). A közlemény a főhercegnő naplójának politikai vonatkozású feljegyzéseit tartalmazza az 1848 március 4-től 1852 április 8-ig terjedő időből Hanns Schlitternek a kijegyzései alapján, ki a naplót egy tervezett Schwarzenberg-életrajz céljaira még az 1907. esztendő folyamán használhatta. A feljegyzések, sajnos, igen keveset s felette szűkszavúan foglalkoznak a politikai eseményekkel és szűkszavúságukban is inkább csak a főhercegnő felfogását tükröztetik, de semmi konkrétumot nem tartalmaznak magának a főhercegnőnek a szerepéről. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy fiának trónralépte óta, ha befolyása nem is tagadható, korántsem vesz oly tevékeny részt az udvar politikai tárgyalásaiban, mint annak előtte. Goess Johann Zeno: „Elf Briefe König Ferdinands I. an seinen Feldhauptmann Hanns Katzianer" (5. füz., 23— 35. 1.). Tulajdonképen nem levél, hanem 11 hivatalos rendelet az 1530 május—1531 december közti időből. Katzianer ezidőben Stájerország, Karinthia és Krajna főkapitánya volt. A rendeletek Katzianert érintő személyes vonatkozások mellett főként a török veszélynek elsősorban kitett említett három tartomány védelméről szólanak, valamint Ferdinánd uralmának megszilárdításáról Horvátországban. Az egyik (11. sz.) például Zrínyi Miklós gróf elfogatására ad utasítást, míg az 1. szám alatti az anabaptista-mozgalom történetéhez nyújt értékes adalékot. Az eredeti rendeletek a Goess grófok családi levéltárában őriztetnek. Dr. Mars Julius: „Eine vormärzliche Wirtschaftskriese im Lichte der amtlichen Berichte" (5. füz., 36—60. 1.). Az egyes kerületi rendőrigazgatóságok által a bécsi rendőrfőigazgatósághoz beküldött időközi helyzetjelentések alapján ismerteti az 1839—1843. évek gazdasági válságának hullámzását. Hitelválság, üzemkorlátozások, munkanélküliség s mint külső okaik a külföldi ipar abszolút versenyképessége, a Zollverein, a keleti kérdés háborús feszültsége, ezek a kaleidoszkópszerűen váltakozó mozaikképek elemei. A tanulmány természetesen csak a krízisjelenségek külső lefolyását vázolja, amint ez a hivatalos megfigyelők jelentéseiben tükröződik. De ezt is érdeméül tudhatjuk be, kivált miután a kérdéses forrásanyag a bécsi belügyi levéltár égésénél, 1927-ben, teljesen megsemmisült.