Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ISMERTETÉSEK - Paulinyi Oszkár: Historische Blätter, H.4–5. (1931–1932). Archivalische Beilage der Historischen Blätter, H. 1. (1931) / 335–340. o.

ISMERTETÉSEK 337 munkálatainak politikai vonatkozásaira, amelyek szerzőjüknek nem mindennapi politikai éleslátásáról tanúskodnak. Bilgemek egy másik közleménye, „Kari Albert v. Sardinien u. General íhurn" (5. füz., 1—22. 1.) a novarai csatavesztés után lemondott és egy szard ezredes inkognitója alatt az osztrák csapatok vonalán keresztül önkéntes számkivetésbe távozott Károly Albert menekülésének sokat vitatott körülményeit tisztázza a bécsi hadi levéltár iratai alapján. Megállapítása: az osztrák hadvezetőség csak utólag jött rá, hogy a távozó ezredes maga a szard király volt. Grossmann Karl: „Metternichs Plan eines italischen Bundes" (4. füz., 37—66. 1.). Napoleon bukásával az olasz félsziget teljesen Ausztria befolyása alá került. Ennek tartósságát biztosítandó, Metternich arra törekedett, hogy a félsziget államait Ausztria vezetése alatt föderatív alapon egy védelmi szövetségbe foglalja össze. Ilymódon vélte magát Franciaország későbbi megerősödése esetére az egyedül veszélyes ponton, a szard királysággal szemben ennek hintapolitikája ellen biztosítani. G. a bécsi és a turini állami levéltárak iratai alapján kimerítően ismerteti azt a diplomáciai küzdelmet, amely e kérdésben Metternich és a szard kormány közt az 1814—16. években zajlott le s végül is az Oroszország hathatós támogatására támaszkodó gyöngébb felnek, a szard kormánynak a diadalával s Metternich teljes visszavonulásával végződött. . '."' Mayr Josef Karl: „Das Tagebuch des Polizeiministers Kempen" (4. füz., 77—108. 1.). M., ki az abszolút korszak első rendőrminiszterének naplóját 1848 januárjától 1859 szeptemberéig — a naplóíró bukásáig — terjedő részeiben önálló kötetben jelentette volt meg (Ősterr. Bundesverlag, Wien, 1931), a Hist. Bl. lapjain folytatja a napló további részeinek közzétételét is. Ez első közlemény az 1859 szeptember—decemberi időszakot tartalmazza. A feljegyzések — mint ezt a kiadó maga is hangsúlyozza — itt már veszítenek értékükből. Írójuk politikai értesüléseit már nem közvetlen tapasztalásból, hanem mások közléseiből meríti, egyéni észrevételeinek tárgyilagosságát pedig érzékenyen befolyásolja méltatlan bukása feletti elkeseredése. Mindamellett nem érdektelenek. Egyik-másik élénk világot vet a kormány kebelén belül uralkodó személyi ellentétekre, az olaszországi vereségek nyomán mutatkozó forrongó közhangulatra. Legjobban természetesen saját bukásának körülményei foglalkoztatják s ezek intrikus szálait bogozgatja a beavatottaktól vett értesülések alapján. Magyar szempontból főként Levéltári Közlemények 22