Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Gyöngyös város levéltárának török iratai : első közlemény / 287–318. o.

GYÖNGYÖS VÁROS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRÖK IRATAI 291 ad az a körülmény, hogy sokszor többet mondanak, mint az eredeti irat: pl, dátumot adnak — ami a török szövegben esetleg nincs —, megnevezik a bírót, esküdtet, egyházfit, aki az iratot szerezte, esetleg közlik az irat kiállításának körülményeit, miket a török előtt jó volt elhallgatni, — szóval az ügyet tisztább megvilágításba helyezik. — Ezek a feljegyzések a tulajdonnevek elolvasásában is sokszor kisegítettek, nélkülök a török szövegből több helynév és keresztény személynév elolvasatlan maradt volna. Ezen iratok természetesen már a török korban se voltak egyformán fontosak, egyformán messzire kihatok, ha pedig, távolabbi időpontban, a történelmi forrást nézzük bennök, még inkább különbözőképen kell értékelnünk őket. E szempontból a mohamedán törvényszék (ser

c

, medzlis"

1 ser') ítéleteinek, az ú. n. hüdzdzeteknek van legnagyobb értékük, melyek keresztényeknek egymás, vagy mohamedánok ellen vezetett pereiben a felek álláspontját részletesen ismertetik s a vitás ügyekben tiszta helyzetképet adnak. Irataink között olyan ítélet is van, melyben a mohamedán törvényszék a jelentéktelen határmenti városka nem mohamedán hitű lakosainak igazát a vidék legnagyobb török ura, a bejlerbej ellen is megvédte. Iratainkat a gondos kezelés dacára kerülgette a hagyományos gyöngyösi csapás, a tűzvész. Egy alkalommal szó szerint a lángok közül ragadták ki őket, minek nyoma ma is meglátszik rajtuk: meg vannak füstölődve, egy-egy szólen meg is pörkölve s ezen a szélen könnyen töredeznek. Rongálódásuk időpontja nem állapítható meg. Mindenesetre 1645 nov. 20—29-e után történt a baj, mert ilyen keletű a legújabb tűztől rongált irat (77. sz.) A regeszták szerkesztésére vonatkozólag megemlítem, hogy Gyöngyöst (JJ^, ritkábban: JJ-^JJ, J-J^, ssfj*, elvétve: i/j^k-) az iratok mindig szultáni häss-birtoknak, városnak (värös), a hatvani kadä tartozékának jelzik; e körülményeknek megemlítését a kivonatoknál mellőzöm, de az ezektől eltérő adatokat mindig közlöm. Az iratokon lelhető egykorú magyarnyelvű följegyzésekből pedig kiveszem és a török szöveg regesztájához fűzöm azt, ami az iratban tárgyalt ügy jobb megértését vagy a körülmények alaposabb megismerését lehetővé teszi. , Végül megemlítem, hogy a török levelekkel együtt őriztetik 16 darab, nagyrészt keltezetlen, a XVII. századból való magyar nyelvű levél, valószínűleg a török iratokban is több19*