Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Fekete Lajos: Gyöngyös város levéltárának török iratai : első közlemény / 287–318. o.

290 DR. FEKETE LAJOS perek illetékei — a mohamedán megszálló hatalom szemében egyszerű rendészeti intézkedések. — A hitélet függvényeinek tekinthető kegyes alapítványok, papi adó, templom javítás, egyházak javára tett végrendeletek engedélyezése, illetőleg elismerése az ezzel kapcsolatos adó vagy illeték révén, adóvagy illeték ügyi intézkedésnek is tekinthető. Kibocsátóik, illetőleg fajuk szerint ezen iratok között a hódoltság területén és korában szokásos összes iratnemekre találunk példát: vannak köztük egyszerű, szerény emlnnyugták, magasabbrangú sandzakbeji, bejlerbeji rendeletek, igazolványok, magyarországi kiadású fermänok, — melyeket tehát nem a szultáni kancelláriák, hanem a XVII. század óta rendszeres gyakorlatnak megfelelően, szultáni tugrával, a budai vezir-pasa hivatala adott ki — s végül a központi kormány által kiadott rendeletek. — Itt rámutatok arra a 12 darab, 1668 okt. 17.—nov. 5. között, Konstantinápolyban a jenisehir-fenari téli szálláson kiadott magas rendeletre, melyek tulajdonképen Gyöngyös város török törvénykönyvét alkotják. E 12 irat egyenkint tárgyalja Gyöngyösnek írásban a fővárosi kormányhatóságokhoz benyújtott különféle panaszát, megállapítja kötelességeit s megtiltja, hogy a város lakosságát ezeken túlmenően bárki zaklassa. Mint az egyik rendelet hátlapjára vezetett egykorú feljegyzésből kivehető, ezen rendeleteket, írásbeli közvetítésükkel, az egri, illetve a hatvani kádi (Mustafa?) eszközölte ki.

2 A város ezeket az iratokat, mint jogainak vagy szolgálatainak bizonyítókait, a maga idejében természetesen sokra értékelte és megbecsülte. Beilleszkedve a török viszonyokba s alkalmazkodva hozzájuk, mindig írást kért arról, ami joga vagy kötelessége volt, s úgy arról is amit abból teljesített. Ezzel az írással aztán sorba járta a .török hatóságokat — már t. i. amelyekkel dolga szokott lenni —, felmutatta az első iratot, azt regisztráltatta s annak alapján újat állíttatott ki magának. Ezért van, hogy egy és ugyanazon ügyről ugyanazon időtájból 3 — 4 rendelkezést, illetőleg igazolványt visz haza a gyöngyösi bíró, melyekre aztán otthon, hogy szükség esetén gyorsan és könnyen kiismerje magát köztük, magyarul feljegyezteti azok tartalmát. Ezeknek a feljegyzéseknek különös értéket 2 Hasonló úton ugyanakkor Jászberény (Jász Múzeum, török iratok) és Rimaszombat (Budapest, Hadilevéltár) részére is adattak ki hasonló tartalmú rendeletek, nyilván szintén az egri és hatvani kádi közbenjárására. Viszont a szolnoki kádi kerületébe tartozó Debrecen városnak fennmaradt török iratai között ezekkel összevethető irat már nincsen.