Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ÉRTEKEZÉSEK - Ila Bálint: A Thurzó család levéltára / 12–66. o.
28 DR. ILA BÁLINT zöbb politikai és vallásügyek nyertek elintézést, míg a birtokigazgatás — megfigyelésünk szerint — inkább Árvavárában volt központosítva és Bicesén csupán a birtokjogi és esetleges peres kérdések kerültek napirendre. Thurzó György olyan kiváló familiárisokkal volt körülvéve, hogy, főleg nádorsága idején, a birtokigazgatást nagy részben nekik engedte át, ő maga csak a legfőbb ellenőrzést gyakorolta. Nem áll ez teljesen Thurzó Szaniszló semptei kancelláriájára, aki sokkal több időt szentelt birtokai igazgatásának, de ő ezt meg is tehette, mert a közügyek őt mégsem kötötték le olyan nagy mértékben, mint Thurzó Györgyöt. Le kell továbbá általánosságban azt is szögeznünk, hogy úgy Thurzó György, mint Szaniszló rányomták egyéniségük bélyegét kancelláriájukra azáltal, hogy a munkában ők maguk jártak elől és a legkisebb ügyet is személyesen tanulmányozták és döntöttek benne. Erre a későbbiekben, az ügymenet egyes fázisainál, külön rá fogunk majd mutatni. A beérkező összes fontosabb leveleket, az elolvasás után, ellátták a beérkezés dátumával ós rövid tartalmi kivonatot írtak rá, amely tartalmazta a küldő nevét, esetleg a levél dátumát, a levél tárgyát és olykor a kézbesítő nevét is. E feljegyzéseket, főleg Thurzó György, a királyi mandátumokon és politikai leveleken mindig sajátkezűleg eszközölte, Thurzó Szaniszlónál rendesen titkára, Havar János végezte el. 87 Ami már most a beérkező darabok elintézését illeti, a nádor vagy mindjárt az átolvasás után határozott a válasz felől, vagy pedig információt kért a dologra vonatkozólag, esetleg tanácsosaival megtárgyalta az ügyet, mindig a beérkezett levél természete szerint. A határozatot azután vagy ráírta, vagy ráíratta a levél hátlapjára, de gyakoribb volt az az eset, amikor szóban adta ki az utasítást, hogy milyen válasz készüljön. A levelekre írt utasítások rendesen nincsenek határozott személyhez intézve, hanem szenvedő harmadik személyben vannak fogalmazva, ilyenformán: Scribantur vagy expediantur literae... , 88 ami ismét arra mutat, hogy ezeket az utasításokat az hajtotta végre, aki éppen a kancelláriában tartózkodott, tehát nem voltak speciális feladatköri elkülönítések. Bár találtunk olyan eseteket is, amikor az utasítás 87 Bizonyíték a Thurzó-levéltár bármely fasciculusa. 88 E határozat tartalmazta röviden, hogy kihez és milyen tartalmú levelet kell írni. Pl. „Scribantur literae ad comitatum Posonieneem, ut praeteriti anni pecunia ex gratuitis laboribus... in usum aedificationis Ujvariensis convertatur". Kolonics Sigfried 1610 március 21-i levelén, Fasc. 65. No. 17. V. ö. továbbá Fasc. 3. No. 44., Fasc. 40. No. 15.