Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 3–4. - ÉRTEKEZÉSEK - Kumorovitz Bernát Lajos: A leleszi konvent országos levéltárának története / 223–255. o.

A LELESZI KONVENT OESZÁGOS LEVÉLTÁRÁNAK TÖRTÉNETE 233 támadásokat minél hathatósabban elhárítsák, magukkal viszik a kész elenchusokat e augusztus 14-én bemutatják azokat a nádornak.

40 Két nap múlva újból fölkeresik a nádort, s elpanaszolják neki a konventet ért különféle sérelmeket. A nádor első kérdése az volt, vájjon rendezték-e már a konvent levéltárát? (Est ne Archívum iam bene instructum?) Erre ők igennel feleltek. A nádlor megígérte nekik, hogy rendjüket támogatni fogja s buzdította őket, hogy újabb bajok esetén írjanak neki. A konvent képviselői visszatérnék a levéltárral kapcsolatos bajokra s előadják, hogy a perlekedő felek nem egyszer vettek át okleveleket a konventtől, de még a nótárius taxáját sem fizették meg. Mások meg hosszadalmas munkával terhelték meg a konventet s a kész iratokat aztán nem váltották ki. Erre a nádor azt ajánlja nekik, hogy a kiállítandó oklevelek taxájának a felét vegyék át a felektől a munka megkezdése előtt s a kész anyagot csak az illeték második felének lefizetése után adják ki nekik. Űgylátszik, részben a taxák az okai a hiteles helyek elleni panaszoknak és támadásoknak. A következő években tovább folytatják a regesztrálás munkáját. Ennek gyorsabbá tétele végett 1752-ben a hiteleshelyi munkával elfoglalt Szerdahelyi András nótárius

41 mellé egy regestratort is fogadtak Jelenik Ferenc személyében. A regestrator január 30-án a templomban a főoltár előtt „tactis SS. Evangeliis quoad fideliter registrandorum actorum in Archivo Ven. huius Conventus locatorum fiend^im regestrationem" letette az esküt.

42 Jelenik érthetett a dolgá40 „ ... quibus ad subvertendas per nonnullos aílegatas intuitu disordinati Regnicolaris Archivii (!) curae S. Ordinis nostri Canonici iam ab antiquo et primordio fundationis concrediti quaerelas, Elenchum pariter sive Regestrum aut Repertórium familiarum. seu genuinam manuductionem ad Instrumenta Litteralia in huius Ecclesiae nostrae S. Crucis de Lelesz Regnicolari et publico, eoque authentio Archivio (!) reposita, et (ut Excelsa Cancellaria Reg. Hung. Aulica nuncupative recepit) rubricis in brevi compendio e re intelligenda, noviter iterum concinnatum in legitimationem suimet exhibuere. (Diárium, 33—34. 1.) 41 Leleszi o. lt., 116. sz. Prot., 52. 1. 42 U. o. Az érdekes esküformula így hangzik: „Ego... iuro per Denm vivum et eiusdem Genitricem Virginem Mariam et per omnes Sanctos et electos Dei, quod ego in cmnibus negotiis Venerabilem Conventum hujatem concernentibus mihi commissis et deinceps committendis, singulariter verő in regestrandis actis et litteralibug documentis in Sacristia Ecclesiae huius repositis et locatis, secundum praxim hujatem usitatam mihique praescribendam eatenus normám iuxta genuinum et conformem litterarum, prouti habentur in se in ordinem reductionum tenorem et continentias, sedulus, fidelis et accuratus esse velim, absque cuiusvis personae divitis et pauperis acceptione, emnibusque praece, praemio, favore amore, timere, edio et