Levéltári Közlemények, 10. (1932)

Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - VEGYES KÖZLEMÉNYEK - Szilágyi Loránd: Írásbeli supplicatiók a középkori magyar administratióban / 157–176. o.

VEGYES KÖZLEMÉNYEK. írásbeli supplicatiók a középkori magyar administratióban. A magyar kormányzat fejlődésének első stádiumában —• éppúgy, mint Európa többi államaiban is — az ügymenet legnagyobb része szóbeli volt. Az uralkodó ós alattvalói között még nem állottak fejlett kormányszervek, szabatos ügykezelés, kiforrott formák. Bárki, akinek elintézni való ügye volt — akár általános kormányzati, akár igazságügyi jellegül —, kérésével magához az uralkodóhoz fordulhatott. „Justis petentium desideriis principis animum inclinari et •ordo iuris et vigor exigit rationis — hangoztatják középkori okleveleink —, dummodlo quod petitur, iustitie non obviet nec iuri preiudicet alieno."

1 Mivel azonban mindez az uralkodót nagyon igénybe vette, korán megnyilvánult az a törekvés, hogy az egyszerűbb és általánosabb jellegű ügyeket, a király személyétől elválasztva, a különböző udvari tisztviselőkre bízzák s mind kevesebb ügyet tartsanak fenn a király által való személyes elintézésre. Legnagyobb eredménnyel járt ez a törekvés az igazságszolgáltatás terén. Így jöttek létre egymásután a praesentia regia, specialis praesentia regia és a personalis praesentia regia, mint az uralkodó személyétől elválasztott bíróságok.

2 Az általános kormányzat terén azonban csak 1 1253: IV. Béla oklevele. Wenzel: Árpádkori új okmánytár, II. 232. Szentpétery: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, 989, sz. Több-kevesebb változtatással ugyanezt olvassuk 1256: Árpádkori új okmt., II. 264. Kritikai jegvzék, 1075. sz. 1257: Ugyanott., II. 282. Kritikai jegyzék, 1154. sz. 1272: Ugyanott, III. 272. 1257: Quamvis excellentia regia petitionéin quorumlibet subditorum consvevit exaudire, magis tarnen illorum supplicationem consvevit grato consequi •cum favore, qui sunt regi et regno fideliter famulati". Árpádkori új okmt., II. 284. Kritikai jegyzék, 1162. sz. Érdekes e tekintetben egy 1243-i oklevél arengája (ugyanott, II. 146.), ez az oklevél azonban valószínűleg hamis. Kritikai jegyzék, 750. sz. 2 A fejlődés okait és menetét szépen rajzolja Hajnik: A király bírósági személyes jelenléte és ennek helytartója a vegyes házakbeli királyok korszakában. Ak. ért. a tört. tud. k., 1892.