Levéltári Közlemények, 10. (1932)
Levéltári Közlemények, 10. (1932) 1–2. - ISMERTETÉSEK - Dőry Ferenc: Baán Kálmán: Magyar genealogiai és heraldikai forrásmunkák 1561–1932. Budapest, 1932. / 155–156. o.
156 ISMERTETÉSEK véve. Baán könyvében azonban ezt a pontosságot hiába keressük: a könyvcímek hanyagul összerótt antiquar-katalogus módjára tökéletlenül vannak felsorolva, a megjelenés éve s a kötetszám megjelölése néhol hiányzik vagy nem pontos,, lapszám sehol sincs megadva, a latin és német könyvcímek tele vannak botrányos sajtóhibákkal 3 a szerkesztő még a szoros betűrendre sem ügyelt mindenütt. Hogy minő gondossággal készült ez a könyv, mutatja pl., hogy br. Forster Gyulának „Koros ós a Berényiek" (1927) című munkája a családok betűrendjében fel van véve nemcsak Berényi, hanem Koros alatt is, mintha Koros is család-, nem pedig helynév volna. Ami pedig a teljességet illeti, tüzetesebb ellenőrzés nélkül is meg lehet állapítani, hogy számos munka hiányzik, és pedig nemcsak jelentéktelen különlenyomatok vagy kézirat gyanánt kinyomatott füzetek, hanem számottevő, közismert munkák is. Így, hogy csak pár példát idézzünk, a helyi monográfiák közül hiányzanak: Márki S.: „Arad vármegye és Arad város története", Várady Ferenc: „Baranya megye múltja és jelenje", Salamon: „Buda-Pest története", a diplomátariumok közül pedig Wenzel: „Árpádkori új okmánytára" _ a, az „Anjoukori okmánytár", a „Monumenta Vaticana", Theiner „Vetera monumenta'M, Knauz: „Monumenta ecclesiae Strigoniensis", Teleki: „Hunyadiak kora" X— XII. k. stb. s az újkori oklevéltárak legnagyobb része. A tulajd'onképeni családtörténeti munkákat 1905-ig Köblösnél pontosan összeállítva találta a szerkesztő; az azóta megjelent munkák felsorolása azonban már nem teljes, hiányzik pl. a hírhedt Zarándy-féle „Huba vére, Szemere" is. Következetlenség nyilvánul meg abban is, hogy míg a helyi monográfiák és a levéltárakról szóló munkák jegyzékében idézve vannak egyes folyóiratokban megjelent cikkek is, a családtörténeti részben csak önálló munkák vagy különlenyomatok szerepelnek. Pedig éppen ezeknek a folyóiratokban és hírlapokban szétszórt családtörténeti cikkeknek az összegyűjtése lett volna az a feladat, melynek megoldásával a szerkesztő régen érzett tudományos szükségletet elégített volna ki. DR. DÖRY FERENC.